Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

A budai gyáripar a reformkorban. Gyárnokok a város társadalmában

Függelék Az itt szereplő pénzértékek általában bécsi értékű, azaz váltóforintban értendők, kivéve a konvenciós értékű, azaz pengőforintban kivetett adót. 1. táblázat Gyárak a budai városleírásokban, 1822-1851 iparág-ipar Schams 1822 Fényes 1847 Palugyay 1851 Élelmiszeripar — élesztőgyár­­2- szeszfőző 2 20 Építőanyag-ipar- „asphalt”­1 Textilipar- fonó­készül- selyem és fátyol 1­­- nyomó és festő 1­­- kárpit­­i Bőr-, szőnyegipar­1 1 Ruházati ipar 1­2 — kesztyű­­1- divatáru 1 Fém- és gépipar­1 2 Egyéb- kocsi 1 1 1- szarugomb és fémáru 1 Megjegyzés: A Schams által említett gyárak: Schuler Mihály és Bamberger szeszfőzők, Rosconi selyem-, Lasser nyomó- és festő-, Kohner bőr- és Müller kocsigyára. Fényes és Palugyay csak számszerű adatokat közöltek. Bizonyítha­tóan 1847-ben működtek, de a Fényes által nem említettek: Hajós Sándor kalap-, Pejakovics Kozma szappan- és gyertyagyára is. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom