Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Előszó
ELŐSZŐ Budapest Főváros Levéltára 1977-ben indította útjára Várostörténeti tanulmányok című sorozatát. A sorozat első kötetében Szőcs Sebestyén Budapest székesfőváros részvételéről értekezett az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban. A sorozatban eddig 12 mű jelent meg összesen 14 kötetben, ezek alapvetően volt és jelenleg is az intézményben dolgozó levéltáros kollégák írásai. Czaga Viktória Házmán Ferencről, Sipos András várospolitikáról és városigazgatásról, szintén Sipos András Peter Csendessel Bécs és Budapest műszaki haladásáról illetve a két város fejlődéséről, Szekeres József a pesti gettók megmentéséről, ugyancsak Szőcs Sebestyén a városi kérdésről az 1832-1836. évi országyűlésen, illetve Bácskai Vera, Gyáni Gábor, Kubinyi András Budapest 1945-ig terjedő történetéről írtak. A sorozat mintegy alsorozataként több kiemelkedő, iskolateremtő, s nagyrészt Budapest történetével foglalkozó történészünk írásait is egybegyűj- tötttik, főleg azok közül válogatva, amelyek ma már nehezen hozzáférhetők, s már önmagukban is gátjai annak, hogy kifejtsék a jelentőségükhöz méltó hatást. Gyűjteményes kötetben eddig Bácskai Vera városokkal és polgárokkal foglalkozó dolgozatait, Faragó Tamás Pest-Buda és környéke népességét és társadalmát tárgyaló tanulmányait, Kubinyi András kimondottan a főváros középkori történetét bemutató legfontosabb írásait, s legutóbb 2012-ben Kövér György bankárokról és banktörténetekről szóló tanulmányait jelentettük meg. Sorozatunkba szervesen illeszkedik a 2012. szeptember 20-án hosszas betegség után, 58 éves korában elhunyt Gajáry István kollégánk gyűjteményes kötete, amelyben csokorba szedtük István 16 legalapvetőbb tanulmányát, amelyek úgy módszertani-, mind esettanulmányként példaértékűek. István ezen dolgozatai szinte egytől egyig alapkutatásnak számítanak és megkerülhetetlenek Buda és Pest, illetve Budapest 18-20. századi (társadalom)történetének feltárásához. Fiatalon elhunyt kollégánk a főváros levéltárának kutatótermi felügyelőjeként az eddig megjelent kötetek szerzőinek többségével személyes jó barátságban volt, István témaválasztásait is inspirálták. Kövér György írta Istvánról búcsúztatójában: „ Szinte alkotótársul szegődtél, s olyan tudás birtokába juttattál, amelyről magam korábban nem is álmodtam... Csak a jó ég tudná megszámolni, hány jegyzetben mondtam neked köszönetét. S hogy hányban mondhattam volna még. ” Kelt Budapesten, 2013 februárjában A. Varga László 5
