Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848
Megjegyzendő, hogy miután a törvényszék levéltárát csak 1814-ben állították fel,42 a korábbi anyagok átvételével a két hivatal adminisztrációjában is különvált. A fenti, főbb iratsorozatok közül természetesen a „Végrendeletek és hagyatéki leltárak (Testamenta et inventaria)” állagban található leltárakról szóltunk az eddigiekben, ám ahogy utaltunk rá, más egységek, köztük a „Levelezések (Missiles)” és a „Jelentések (Relationes)” elnevezésű állagok is tartalmaznak hasonló jellegű vagyonleltárakat és hagyatéki iratokat.43 Az árvaszámtartó és a hagyatéki eljárásokban résztvevő tanácsnokok köré szerveződött hivatalok jegyzőkönyvi és számadási iratai44 is segíthetik a kutatót, bár ezek inkább a hivatalokról, és nem a hagyatékokról nyújtanak pontosabb képet. Korábban említést tettünk már a hagyatékok kapcsán keletkezett perekről. Ezek anyaga a polgári perek és - egyelőre tisztázatlan jog- és hivataltörténeti okok miatt - a „Törvényszéki iratok (Acta iudicialia)” anyagában maradtak fenn. Rendszeres feltárásuk, jog- és igazgatástörténeti elemzésük még nem történt meg, így az itt található vagyonleltárak esetleges sajátosságairól sincs képünk. A csődperek állaga, bár mostani rendszerükből következtethetően ismételten kísérletet tettek a főként lajstromozatlan iratokat tartalmazó sorozat rendezésére, jelenleg nem kevesebb, mint öt, pontosan meg nem határozható elv szerint elkülönített, gyakran egymással nagyobb átfedésben lévő sorozatra oszlik, és tényleges rendezése még várat magára. A csődeljárás sajátosságaiból következően annyit megállapíthatunk, hogy a csődbe jutott személyeknek - többek között fizetésképtelenségük alátámasztására is — a vagyon részleges letagadása érdekükben állhatott, így a felvett inventárium által nyújtott kép is hamis vagy félrevezető lehet. Végezetül meg kell említenünk, hogy a lakosok hagyatéki és peres iratain kívül számos egyéb esetben, más jellegű vagyonleltárakat is készítettek, többek 42 Nagy-Bónis 1975. 438. p. 43 Ezen sorozatokban főként a máshol elhunytakra és a vagyonukat máshová örökítőkre vonatkozó ügyek találhatók: ilyen volt Hupf Barbara hagyatéki ügye, akinek végrendeleti örökösei - néhai férje rokonai - vidéken, többek között Szegeden és Erdélyben éltek. BFL IV.1202.g. Pest város Tánácsának iratai. Levelezések, a.m. 5002. 44 BFL IV. 1214. Pest Város Árvahivatalának iratai; BFL IV. 1204. Pest Város Árvabizottmányának iratai. Az előbbi 1773-tól a számadások teljes könyvanyagát, utóbbi a megalakulásától, 1822-től vezetett jegyzőkönyveket tartalmazza. Ezen kívül mindössze néhány nyilvántartókönyv maradt fenn. 44
