Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Szempontok a Zwack-szeszgyár 1915 és 1950 közötti történetének megírásához

aláírása által kifejezett beleegyezésével azon kötelezettséggel megtarthassa, hogy az üzlet tovább folytatása által a szenvedő állapotot lassan törlesztendi és kiskorú fiát kellően ápolandja és nevelendi. ”'2 A „visszamaradt” testvérek tehát vállalták, hogy felnevelik a gyermeket és közben lassan eltüntetik a hátralékként megjelent igencsak jelentős összeget. E gesztus „eredményekén” Ottó 1910-ben a cégbíróságon „zsiradékáru-ügynök” foglalkozással egyéni vállalkozóként jegyeztette be magát. E cég megszűnéséről nincs adatunk, és Ottó halála is csak a temetői adatokból ismert.12 13 14

A másik tanulság, amely e történet végére kívánkozik: Zwack József és testvére(i) ezzel elérték, hogy formálisan a gyermek Ottó mellé nem rendeltek ki gyámot, aki a cég anyagi és jogi viszonyaiba bepillantást nyerhetett volna, hiszen a család vált a gyámi feladatokat ellátó „személlyé”. Ezzel és a nagyösszegü számlával pedig azt is biztosították a maguk számára, hogy a gyermek automatikusan egy gyámon keresztül ne formáljon semmiféle jogot a vállalati tagságra, és majd ha felnő, még mindig be lehet jelenteni. Mindenesetre így József és Miksa egyelőre biztosították a maguk és leszármazottaik számára a cég jövőjének irányítását.

A cég életében nagyobb lendületet hozott az ezt követő néhány esztendő. Az 1870-ben megalakult Pesti Kereskedelmi Csarnok - 1879-től Magyar Kereskedelmi Csarnok - már önmagában is fontos szerepet játszott a vállalat életében, hiszen annak vezetője az a Jacob Schreyer lett, aki Zwack József Róza nevű lányát vette feleségül. A vállalat exporttevékenysége jelentősen megnőtt, és 1890-re már az amerikai piacokon is jelen volt. Az évtizedek során a gyár többször költözködött, mindig nagyobb területre helyezve át a termelést, míg 1892-ben megszerezték és telekrendezéssel egybekötve kialakították a mai, Dandár utca és Soroksári út sarkán álló gyárépületet, amely 1895 körül nyerte el „végleges” formáját.

Arról már korábban tettünk említést, hogy a vállalat közkereseti társaságként működött, mely szervezeti forma volt valamennyi társas cég közül a leglazább és legkevésbé ellenőrzött, mégpedig azért, mert 1875:37. törvénycikkely 64. §-a szerint a benne részt vevők üzleti tevékenységüket,,... korlátlan, és egyetemleges kötelezettség mellett folytat ... ”u- ták. Egyéb források hiányában gondolhatnánk,

12 BFLIV.14U.b. 1456/18S0. Zwack hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv, 1880. augusztus 30.

13 BFL VII.2.e. Budapesti Királyi Törvényszék mint Cégbíróság iratai. Egyéni cégek jegyzéke. 31. köt. 5. p. A cégre vonatkozó 1910/820. számú ügyirat nem maradt fenn. Az utolsó nyomtatásban napvilágot látott, 1928-ban megjelent budapesti cím- és lakcímjegyzékben Zwack Ottó ugyanezen jogállással szerepel. Budapesti czim- és lakjegyzék, Budapest, 1928. 929. p.

14 Magyar Törvénytár. 1875-1876 évi törvényczikkek. Szerk.: Márkus Dezső. Budapest, 1896. 131. p.

199