Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Óbuda lakosságának rétegződései a 18. század végén
1. táblázat Buda adófizető lakossága jogi státusának változása, 1772-18282 jogállás/év 1772 1776 1788 1828 telkes jobbágy 228 228 218 214 házas zsellér 369 352 366 508 házatlan zsellér 75 212 198 801 ismeretlen84összesen 672 792 866 1523 Az 1788/1789. évi adóösszeírás elemzése érdekes képet mutat: a jövedelem- adót fizető személyek 2/3-a a 3. osztályban adózott, és kevés kivétellel valameny- nyien zsellérek voltak: 49% házas, 41% pedig házatlan. Ugyanekkor az 1/3-nyi 1-2. osztályú ipar után fizetők túlnyomó része jobbágy volt (2. táblázat). 2. táblázat A jövedelmek megoszlása az adózók jogi státusa szerint, 1788/17893 adóalap/jogállás jobbágy [fő] házas zsellér [fő] házatlan zsellér [fő] ismeretlen [fő] összesen [fő] létszám 218 366 198 84 866 malom, 1. osztályú 9 1 111 malom, 2. osztályú1 12 árenda [forint] 10050150 pálinkaüst [darab] 10 6 218 ipar, 1. osztályú 17 7 125 ipar, 2. osztályú 23 14 845 2 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) V. 1 .j. Óbuda mezőváros Tanácsi iratai. Állami adóösszesírások. 1776/1777., 1788/1789.; Spira 1958. 3 BFLV.l.j. 1788/1789. 176
