Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Óbuda keresztény népessége és társadalma a 18. század végén, 1786–1789. Esettanulmány
ÓBUDA KERESZTÉNY NÉPESSÉGE ÉS TÁRSADALMA A 18. SZÁZADVÉGÉN, 1786-1789* ESETTANULMÁNY Óbuda mezőváros habár egy közigazgatási egység volt, mégis azt kell mondanunk: a 18. század végén valójában kettős igazgatással rendelkező településként működött. A türelmi rendelet nyomán a Magyar Kamarától az itt élő zsidóság igazgatási függetlenséget is kapott, és így lényegében külön, korlátozott jogkörű községet alkotott a településen belül. Az ún. zsidó község iratai töredékesen ugyan, de fennmaradtak, és Budapest Főváros Levéltárába ebből néhány jegyzőkönyv, továbbá egy 1778/1779-ből származó türelmi taksaösszeírás került. Miután utóbbiból csak az adófizetők nevei, valamint a fizetett adóösszegek derülnek ki, családi és egyéb viszonyaik, körülményeik nem, így e helyen mellőzzük azok vizsgálatát.' Az alábbi dolgozatban egy időmetszetben kíséreljük meg felvázolni e keresztény község népességi viszonyait. A választott időmetszet egy véletlenből adódik: ekkorra egyszerre három, kiválónak tűnő forrás is fennmaradt, amelyek a kutató számára az összevetések során a kontroll lehetőségét éppúgy biztosítják, mint az adat-kiegészítésekét. Ez az időpont ráadásul egybeesik a zsidó türelmi taksaösz- szeíráséval, tehát a későbbiek során esetleg bővíthető lesz a másik község adatai- * 1 * A dolgozat a Bárczi István Alapítvány támogatásával készült. A szerző ezúton mond köszönetét Bácskai Vera, Benda Gyula, Faragó Tamás, Gyulai Éva és Kellner Judit segítségéért, amellyel hozzájárultak a publikáció elkészítéséhez. Külön köszönetét kell mondani a halálokok megjelölésének - szinte kivétel nélkül torzult alakban megjelenített formáinak - feloldásáért Magyar Lászlónak (Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár) és Sági Erzsébetnek (ny. gyógyszerészet- és kórháztörténész). 1 A Zichy-uradalom korszakára vonatkozóan Gál Éva több írást tett közzé az óbudai zsidókról, részben a MIOK (Magyarországi Izraeliták Országos Képviselete) Évkönyvekben, részben - és utolsóként talán legteljesebben - a Századok című folyóiratban (Gál 1992.). Az óbudai község iratanyagának jelentős része nem került levéltári őrizetbe. Ezek - ismereteink szerint - talán egészükben a Zsidó Múzeum (a továbbiakban ZsM) kezelésében vannak. Az utóbbi gyűjteményben számos, a zsidó községre vonatkozó irat, összeírás és templomi hirdetmény is található, amelyek a községről, működéséről és lakóiról pontos kép felvázolását teszik majd lehetővé, így például ismert 1788-ból egy 17 zsidó háztulajdonostól származó panasz az úriszékhez a keresztény község ellen, különböző - például kéményseprő adó - címeken kivetett összegekről, amelyet a 6352 ft türelmi taksán felül követeltek tőlük. ZsM Óbudai Zsidó Község iratai (a továbbiakban: Ózskir.) IX. 326. 141
