Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A Fővárosi Levéltárban folyó levéltári, tervtári és könyvtári kutatások. A főváros történetének kutatási forráshelyei
országszerte bevált gyakorlatról van szó, intézményvezetői ellenőrzés és irányítás mellett. Könyvtárunk kapcsán hadd említsek meg végül néhány pozitív tényt. Igen hiányos betűrendes katalógusunk mellé és annak javítására most készül szakkatalógusunk, tematikus kiemelésekkel. Könyvtárosunk, aki csak részfoglalkozású, napi 6 órában dolgozó alkalmazott, egyetlen nyugdíjas bevonásával végzi e munkákat, három kicsi helyiségbe összezsúfolt állományában, és gyakorlatilag teljes munkaidőben nyitva áll. A nyitvatartási ugyan elvben korlátozza egy vezetői utasítás, ez azonban végrehajihatatlannak tűnik, hiszen munkatársaink jelentős része csak kutatónapján tudja használni a könyvtár anyagát, máshol lévén állandó munkahelye. Ez pedig sok kollégát érint, hiszen 67 alkalmazottunk mintegy fele tudományos szakalkalmazott. Végül is értékes könyvanyagunk nemcsak munkatársainknak, hanem a kutatóteremben bárkinek a rendelkezésére áll, aki igényt tart rá. Ehhez, amennyiben csak egy könyv alkalmi használatáról van szó, még a kutatási engedélytől is eltekintünk, de természetesen csak akkor, ha valóban máshol be nem szerezhető könyvről van szó. Ez azonban a fent leírt gyűjteménymegoszlások miatt igen ritka eset. E gondolatsor végén visszatérnék a három vertikálisan működő fővárosi helytörténeti könyvgyűjtemény problematikájához. A minimális együttműködés, illetve a segítőkészség teljes hiánya is jellemző kapcsolatunkra. Személyi probléma volt ugyan, de nem mellékes, hogy 3 évvel ezelőtt, amikor jelenlegi könyvtárosunk friss, lengyelországi könyvtárosi diplomával elhelyezkedett nálunk, segítséget kért a Budapest Gyűjtemény munkatársaitól, elsődlegesen állomány- gyarapítási kérdésekben. Segítséget kért, mivel külföldön nem tanulhatta meg, és nem ismerhette meg a hazai szakirodalmunkat, ahogy általában semminemű levéltári-történelmi szakirodalmat, a helytörténetről pedig végképp nem lehetett ismerete. Sajnos elutasító választ kapott a Gyűjtemény munkatársaitól. Most is folytatja a Budapest Gyűjtemény nagyszabású kiadvány-sorozatát. A topografikus elrendezése miatt talán nehézkesen kezelhető hatkötetes bibliográfia és a mutatókötete1 után a közelmúltban megjelent a képjegyzék 1. kötete. A teljes kiadvány 3 + 1 kötet lesz.1 2 Mindez ismét a másik két intézmény visszaszorítását jelzi: a levéltár szerény, de értékes fényképanyaga mellett a múzeum hatalmas állománya teljesen kimarad a munkából, a megjelent kiadvány csak a saját 1 Budapest történetének bibliográfiája. 1-7. kötet. Szerk.: Zoltán József, Berza László. Budapest, 1963-1974. 2 Budapest története képekben, 1493-1980. Képkatalógus. 1-8. kötet. Szerk.: Berza László. Budapest, 1982-1994. 13
