Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén
64 Reformálódó régi rendszerek kapja váltóját.117 Hasonló, a bérleti díj halasztásával kapcsolatos tranzakciót bonyolított le Kállay a kaszaperegi bérlővel, Basch Lipóttal. 1864 végén Kállay személyesen ment el Deutsch Ignáchoz, s mint írja: „...a Basch Lipót által kiállított s általa elfogadott 2000 ftról szóló váltót incassálom, a Januári Kaszaperi árenda fejében”.118 A bérlők visszatérő siránkozása, rendszeres halasztást kérő leveleik fordított képet mutatnak, mint amit a gazdaságtörténet sugall. A kereskedőtőke nem hitelezőnek, hanem notórius adósnak tűnik ebben a közegben. Kállay azonban nemcsak hitelező, hanem befektető is. 1864 novemberében, amikor Kende Kanut kifizette a farkasaszói birtokért a vételárat, megbízza Kélert, hogy vegyen a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál két, a Pesti lóvasútnál pedig négy részvényt.119 De 1864 nyarán feljegyezte négy Pannónia malomrészvénye után a felvett 132 forint kamatot is.120 Financiális alkata mindenesetre távol áll attól a hagyományos dzsentriképtől, amellyel irodalmunk és történetírásunk szereti a 19. századi hanyatlás képét „bearanyozni”. Mielőtt azonban még kivételnek vagy „ellen-ideáltípusnak” minősítenénk Kállay Bénit, érdemes egy kissé mélyebben belenézni a magánkölcsönök legbelső körének sűrűjébe. Jelentős szerepet játszottak ugyanis Kállay Béni hitelforgalmában a baráti-rokoni kölcsönök. Itt is hol hitelezőként, hol adósként látjuk viszont a naplójegyzetekben. Szögyény László barátjának 1864 nyarán egy napra 4500 forintot adott kölcsön.121 A szintén az orosi ágból származó rokonától, Kállay Gusztávtól viszont, akire „országosan ösmert bőkezűsége miatt pénzkezelést bízni” nem lehetett, Kéler tanácsára megtagadta a hozzájárulását, hogy eszlári birtokára kölcsönt vehessen fel.122 Sógorának, Blaskovits Miklósnak, akivel közösen vitték a mezőtúri bérleti vállalkozást, amikor anyjától azt hallotta, hogy pénzre van szüksége, rögtön segítségére sietett: „Ajánlottam neki 10 000 ft 3 hónapra 5% váltóra, a mit nagy örömmel el is fogadott.”123 Azután 1864 nyarán újabb 1800 forintot adott kölcsön 8 napra Blaskovicsnak, amiből ő azonnal visszaadott 1180 forintot, hogy abból Kállay Blaskovits Sándor egy váltóját fi117 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 1. (1865. január 3.); 135. (1865. december 31.) 118 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 188. (1864. december 28.) 119 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 175. (1864. november 21.) Egyébként megtakarított pénzét ügyfélként is a Kereskedelmi Bankban helyezte el 1864 nyarán: „Beadok 3600 ftot a Kereskedelmi bankba.” Uo. 133. (1864. július 8.) 120 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 131. (1864. július 5.) 121 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 128-129. (1864. július 2-3.) Barátja másnap megadja az adósságot. 122 Kállay Gusztáv pénzügyi mentalitására lásd az unokatestvér jellemzését. SZSZBML IV. B. 154. 4. d. Keresetlevél, Kállay Ákos, Nagykálló, 1852. július 4. A hozzájárulás (nyilván egyfajta kezesség) megtagadása: MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 20-21.(1863. november 4.; november 6.) 123 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 53. (1863. december 25.) A pénzt a takarékpénztárból, nyilván a Pesti Hazaiból vette ki. Uo.
