Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén

54 Reformálódó régi rendszerek Kállay Béni kölcsön-krónikája Könnyen várhatott volna ilyen sors Kállay Bénire is (1839-1903), bár ö egy újabb generációt képviselt. Ám karakán özvegy édesanyja, férje végakaratát kemény kézzel végigverekedve, perek és jól megválasztott fiskálisok (Bodnár István, Gyene Károly, Ferenczy Elek, Ferenczy Lajos, Kéler Sándor, Széher Mihály) segítségével végül újra tudta alapozni a Kállay-család orosi ágának ezt a vonalát.66 Akár jelképesnek is te­kinthetjük, hogy Kállay Péter birisi birtokrészét 1860-ban Kállay Istvánné Blaskovich Amália vásárolta meg. A pereskedés és a birtokvásárlás egyaránt pénzbe került, s rész­ben ennek a következményeit vizsgáljuk az alábbiakban. Nem az egész fennmaradt iratkorpusz, hanem Kállay Béni két naplója alapján: az 1863-1865-ös, inkább gazda­sági természetű jegyzőfuzetet és az 1868—1875-ös belgrádi napló köteteit.67 Nincs itt módunk Kállay Béni és édesanyja Kállay Istvánnö, 1849 utáni hitelfelvételeinek, hitel- törlesztéseinek teljes történetét összeállítani. Kizárólag a legfontosabbnak tűnő hitel­konverziók jellegzetességeinek rekonstruálására vállalkozunk. Amúgy is a naplójegy­zetek jellegéből következően többnyire nem tudunk az eredeti kölcsönszerződésből (a tartozás állományából) kiindulni, csak a kamatfizetéssel, törlesztéssel, átütemezéssel, konvertálással kapcsolatos folyamatokat (flow) próbáljuk meg nyomon kisémi. Kállay Béni naplójegyzeteiben, a Reisner-féle parciálisok csak annyiban kerülnek említésre, amennyiben elégedetten nyugtázta, hogy sikerült kimaradniuk belőle. A do­log először némi riadalommal indult, de azután jóra fordult. 1864. június 13. „Elfelejtettem a tegnapi napról bejegyzeni Bodnárnak egy közlését. Ugyanis: a Reisner féle hitelezők őt kérték fel követeléseik betáblázására, mit ő el is vállalt azon feltét alatt, hogy reánk n[em] tábláznak, noha nevünket látta az ítéletben. Ez annál fur­csábbnak látszott nekem, mivel bizonyosan tudom, hogy Mama ebben nem vett részt. Ezt meg is mondtam neki azon megjegyzéssel, hogy bárhol e tárgyban Mama nevét látná, azt hamisnak tarthatja. Egyszersmind kértem kísérje figyelemmel ezen dolgot.” 1864. június 13. „A Reisner féle dolgot közölvén Mamával összekutattuk a családi jkveket, s azt ta­láltuk, hogy épen az 1846. sept. 13. melyben anyám protestatiója lehet, hiányzik. Ezért írni kell Ferenczy Lajosnak.” 66 Özvegy Kállay Istvánné Blaskovich Amália ötvenes években folytatott pereire lásd KÖVÉR, 2009. Kállay Béni politikai életrajzára: RESS, 1993; RESS, 2007. 67 Az Országos Levéltárban mindkettő Napló néven szerepel. Megkülönböztetésül az alábbiakban én a korábbit pesti jegyzőkönyvként, a későbbit belgrádi naplóként nevezem: MOL P 344 40. cs. E/b. Kállay Béni pesti jegyzőkönyv 1863-1865; MOL P 344 c/d 31-34. k. Kállay Béni belgrádi napló 1868-1875. A belgrádi napló utolsó két kötetét mikrofilmen volt módom tanulmányozni. MÓL Mikrofilmtár 13 758. tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom