Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
146 Reformálódó régi rendszerek Mauthner Ádámmal társulva űzött nagybani terménykereskedést.112 Több éven keresztül hitközségi elöljáró volt, a húszas években a régi, ún. német zsinagógát látogatta.113 A negyvenes években cége már kizárólag váltóüzletként szerepel a címjegyzékekben. Ez utóbbit azonban - a nagykereskedők testületében fizetett magas jövedelemadójára is pillantást vetve - aligha tekinthetjük a hanyatlás jelének.114 A tárgyalás végére hagytuk — de egyáltalán nem jelentéktelensége miatt - a cseh- morvaországi eredetű zsidók csoportját. Egyrészt már korábban utaltunk arra, hogy az óbudai (Boskovitz), délvidéki (Wodiáner) vagy épp nyugat-magyarországi (Schulhof) beköltözők felmenőit Cseh- és Morvaországban kell keresnünk. Ám nem említettük az onnan való elvándorlás sajátos mozgatórúgóit. Arról van ugyanis szó, hogy 1726 és 1848 között a cseh, morva és sziléziai tartományokra az ún. Familiengesetz konkrét keretszámokat állapított meg, amin ugyan II. József valamit felfelé módosított és a türelmi pátens után az egész törvény végrehajtatása engedett merevségéből, de mégis alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy csak a legidősebb izraelita fiú tudott ott helyben megnősülni és az apja foglalkozását folytatni.115 A birodalom korlátozás alá nem eső régióiba történő elvándorlásba nemcsak a talajukat vesztő egzisztenciák kapcsolódhattak be, hanem a kereskedelmet otthon kitanult másod- vagy harmadszülött ifjak is. Az elvándorlás késleltetésére mód nyílt a tartósabb iskoláztatással is. Nyilván ezzel is ösz- szefiüggött, hogy - szemben például a későbbi eredetű pesti hitközséggel, ahol a vagyonosabb zsidók magántanítók fogadását preferálták - az egyébként szintén jobb módú cseh-morva zsidóság igen hamar kiépítette felekezeti iskolarendszerét. Itt a gyerekek már négy-ötéves koruktól kezdve elkezdtek a Chederbe járni, majd a Bar Mitzwa után igen sok szülő választotta gyermeke számára a Jeschiwot-t, a talmudista felsőiskolát. Ennek az iskolának a diákjai (Bachurim, Bocher) azonban nem mindannyian akartak rabbivá válni. A Vormärz jellegzetes itteni szavajárása volt, miszerint „man aus einem Bachur Alles machen könnte” - ami a szegényebb zsidó családok gyermekeinek is jó házasodási esélyt nyújtott.116 A foglalkozások között egyébként sem húzódott olyan éles határvonal, mint a későbbiekben. A maga körül oly sok viszályt szító Boskowitz Farkas például a prossnitzi rabbi szék elhagyása és a kollini rabbi hivatal elfoglalása közötti időszakban - Pestnek még nem lévén önálló rabbinátusa - gyapjú nagykereskedésre kér engedélyt Pest város tanácsától.117 Magyarországra a 18. században európai hírnévre emelkedő - a prágaival, nikolsburgival és leipnickivel vetélkedő — pozsonyi 112 MÉREI, 1951. 70; BÁCSKAI, 1989. 98. 113 BÜCHLER, 1901.483. 114 Vö. GYÖMREI, 1957. 250. 115 IGGERS, 1986. 55. 116 IGGERS, 1986. 105-107. 117 BÜCHLER, 1901. 368-369, 379.
