Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873 139 nak a tagjai lesznek, de az utóbbi fia, D. Károly az izraelita testület tagjai között is szerepel, ő viszi tovább a posztókereskedést. Josef Lobi az első izraelita magánszemély, akinek Pest városában 1841-ben megengedték, hogy „nyilvános árverésen vett házát a maga nevére jegyeztesse”.89 A Boskovitz fivérek jövedelemadója is a jelentősebbek közé tartozott. Minden bizonnyal a Boskovitz házra is illik tehát Lesznai Anna — az 5. családfán látható Moskovitz Géza leányának - családtörténeti ihletettségű jellemzése: „... szigorú rend és előkelő nyugalom uralkodott az Edelstein házban, melynek szelleme ’feinbürgerlich’ és nem ’kleinbürgerlich’, mint azt a házigazda önelégült mosollyal szokta hangoztatni”.90 Szintén régi óbudai - és egymással is rokonságban álló - családok alakították az 1847-ben fennálló Kunewalder testvérek és a Kanitz M L. et Söhne váltóügyekkel is foglalkozó cégeket. A Kunewalder testvérek apját még a napóleoni háborúkat követő fizetésképtelenségi hullám sodorta magával és a csőd megszüntetése évtizedekre elhúzódott.91 Kanitz M. L. viszont aktív szaldó mellett jutott csődbe, így ki tudott kecmeregni a szorításból, sőt, 1842-ben Bécsben is nagykereskedést nyitott, miközben Kunewalder Teréziától származó fiait is társul fogadta. Elsősorban nürnbergi árukkal kereskedett, boltot tartott fenn Debrecenben és Keresztúron (nyilván az Eszterházy birtokhoz tartozó Deutschkreutz-ról van szó!).92 Egyik fia, Emanuel egyszerre volt tagja apja cégének és tartott fenn saját céget nürnbergi árukra, Kanitz M. L. fia néven, mutatván, hogy a korabeli cégjog még gyermekcipőben járt. Kunewalder Koppl fiai viszont előbb terménykereskedőként léptek a színre, majd 1841-ben átvették Malvieux-től a trieszti Assecurationi Generale pesti főügynökségét, sőt, 1847-ben már gr. Károlyi György muzsalyi timsó-gyárának raktára is az ő országúti terményraktárukban található. A cég egyik tagja, Kunewalder Jónás, a pesti izraelita hitközség elöljárója „1848-ban hirtelen elhagyta a vallást, melyért annyit küzdött”.93 Jövedelemadójuk alapján mindkét a Nagykereskedelmi testülethez tartozó cég 1847-ben a középmezőnyben helyezkedett el. Még 1828-ban bekövetkezett halálakor is pesti nagykereskedőként jegyzik Stern Dávidot, akinek fiai, Ignác és József, valamint özvegye, Regina viszik tovább a Stern Dávid Erben című, 1842-ben kézmű- és termény nagykereskedést, amit 1847-ben, a nagykereskedők testületében „gyapjú- és más termény, bizományi, szállítmányozási és váltóüzlefi’-ként láthatunk viszont. Az 1833-as zsidóösszeírásban József tolerált nagy- kereskedő, Ignác, valamint veje, a csehországi Neumarktból bevándorolt Kühner Illés terménykereskedők. Szintén pesti születésű Mandl Joachim bőrkereskedő is, akinek 1847-ben Joachim & Fanni Mandl nagykereskedését (amiben felesége a cégvezető!) 89 BÜCHLER, 1901.485. 90 LESZNAI, 1966.1. 129. Moskovitz Gejzára Id, még: McCAGG, 1972. 98. sköv. 91 GYÖMREI, 1957. 232. 92 WStLA MA 8 Merkantil-Gericht K/ Nr. 435. 93 GROSZMANN, 1916. 41.
