Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Budapesti milliomosok a 19. század végén
252 Bankház- és bankárbiográfiák katolikus Schopper Jenő őse alapította. Az 57 évesen elhunyt János Györgytől az üzletet fia 1837-ben vette át, váltótörvényszékileg pedig 1841-ben jegyeztette be. Schopper A. Jenő 1872. április 16-án kapott magyar nemességet (tíz élő gyermekével együtt), s egyúttal hozzájárulást, hogy nevét Tömöryre magyarosítsa. Még ugyanabban az évben kilépett saját cégéből és azt átadta két legidősebb fiának, Györgynek és Károlynak. A legjobb adósok listáján Tömöry Jenő még az évtized fordulóján is magánszemélyként másfél milliós vagyonnal szerepel, miközben fiai cége csak félmillióval. Pontosabban az atya neve 1881-ben fordult elő utoljára, miközben a listáról való lekerülése (halála) után, 1882-től a fiúk által birtokolt cég immár 600 ezres vagyonnal fut tovább az egyes megterhelésre jogosultak névsorában, de becsült vagyonuk korszakunkban sosem éri el az egy millió forintot (Ezért természetesen nem került bele fenti összeállításunkba sem.).5 A példa mindenestre kellőképpen figyelmeztet arra, hogy egyrészt a központi bank hitelinformációs összeállítása nemcsak cégeket tartalmaz, hanem cégen kívül (felül) álló magánszemélyeket is, másrészt pedig, hogy a cégvagyon lehet kevesebb is a magánvagyonnál, különösen ha az aktív üzlettől visszavonult családfő nem adta ki gyermekeinek osztályrészüket. A nyolcvanas évtized milliomosai között azonban meglepően nagy számban fordulnak elő a nem-budapesti (eredetű) cégek (családok). Ismét csak példaként tekintsük át a Lederer testvérek kereskedő-firma útját. A terménykereskedő közkereseti társaságot Lederer Lipót fiai 1843. január 13-án alakították meg Károlyvárosban (Horvátországban). Seniora, egyben a károlyvárosi „törzsház” (Stammhaus) vezetője a legidősebb báty, Ede volt egészen 1866-os Pestre költözéséig (a károlyvárosi üzlet megszüntetéséig), majd 1867-es cégből való kilépéséig. Az 1815-ben Nagykanizsán született Bernât az 1850-es években már Pesten telepedett le, az 1821-ben Zágrábban született Jakab pedig előbb Szegeden, majd a hatvanas években már Pesten képviselte a tág körben tevékenykedő, több telephelyű vállalkozást. Lederer Jakab földbirtokos 1877. november 28-i halála után Bernât két fiával, Gyulával és Sándorral vitte tovább a Pestre koncentrált céget, s bár a hivatalos cégtörlésre csak 1917-ben került sor, a bejelentő fiúk szerint az üzletet valójában már 1886-ban megszüntették (amit meg is erősít a legjobb adósok listáján, hogy 1883-ra 700 ezerre esik a korábban millió feletti vagyonbecslés, majd 1886-ban végképp le is kerül onnan).6 Természetesen a milliomosok rekrutációs bázisa nem szűkült a korban Magyar Birodalomnak nevezett, Horvátországgal bővített Magyar Királyságra. A milliomosok névsorából a legtágabb akció-rádiusszal megjelenők közül kettőt idéznénk. A Grun- wald & Co. cég 1874-ben alakult közkereseti társaság formájában: beltagjai a boroszlói 5 BFL Vll.e Cg 5576 6 BFL VII.eCg6027 Lederer Sándorra, az Adria Tengerhajózási Társaság elnök-igazgatójára ld. GELLÉRI, 1906. 572-574. A magáncégbeli előzményekről diszkréten csak ennyit ír: „Mint egy előkelő fővárosi kereskedőház beltagja, a hetvenes évek derekán...”
