Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén
52 Reformálódó régi rendszerek 10/72 rész, azaz 1687 hold, Alsó Varsányon 1/96 rész, vagyis 312 hold, Kaszaperegen pedig 1/14 rész, tehát 619 hold állt ekkoriban.54 A fürdőben időző Kállay Bertalan ügyvédje, Szesztay Károly szintén azt kifogásolta, hogy ügyfelének soha annyi birtoka nem volt, mint amennyi a kimutatásban szerepel, másrészt viszont Kállay Bertalan birtokokat vásárolt „Emánueltól, Györgytől és Kálmántól, illetve Tamástól és Sándortól, s az szerinte minden méltányossággal ellenkeznék, hogy abirtok vevője az eladó adósságainak viselésére is köteleztessék”.55 A családi ülések jegyzőkönyveiből még egy darabig nyomon követhetők a Reisner- ügy fejleményei, bár inkább csak a megállapodás hiányát érzékelhetjük. 1868 nyarán Kállay Ubald azt terjesztette elő, hogy egyes parciális tulajdonosok hajlandók „már megítélt követelésekre nézve a családdal barátságos egyességre lépni”. Egyikük 6000 forintot meghaladó követelése fejében 4400 forint készpénzzel beérné, mások 17 000 forintos követeléseiket egy évre szóló váltókra cserélnék úgy, hogy a kamatot teljesen, a tőkeösszegnek pedig egynegyedét elengednék.56 A családi ülés azonban nem volt határozatképes, s a következő alkalommal, június 24-én is csak olyan döntés született, hogy az orosi határban a család közös tulajdonában levő, perben visszaszerzett 137 holdnyi osztályos birtok eladásából befolyt vételárból Kállay Ubald „azon család tagok illetőségeikből melyekkel a Reizner [sic!] féle üggyel érdekelve vannak”, a 6000 forintos „követelést törlessze”.57 Legközelebb az 1869. január 4-i családi ülés kísérelt meg az ügyben a családtagok között egyezséget létrehozni, ám ez sem ekkor, sem január 24-én nem sikerült.58 A maradék hitelezőkkel való kiegyezés végül átnyúlt a hetvenes évek elejére. Kállay Péter az ötvenes-hatvanas évek családi gyűlésein már nem vett részt. A külvilággal való érintkezéseiről leginkább különböző perei révén szerezhetünk tudomást. Kállay Péter senior leszármazottai összekülönböztek már az úrbéri kárpótláson is. Itt Kállay Péter főleg azt sérelmezte, hogy például az Országos Alapítványi Pénztártól második feleségével felvett összegeket, amelyeket a közös javakra fordított, most saját adósságaként kelljen visszafizetnie.59 A család által reá hárítani próbált terhek alól birtokai eladása révén igyekezett szabadulni. Ebbéli motívumait a mezőtúri birtokrész eladásakor a szerződésben így rögzítette: „...elkerülhetetlen szükségeimtől kényszerít- tetve, de különben magamat és gyermekeimet terhelő némi adósságaimtól is szabadul54 MOL P 343 38. cs. 5. t. 149-150. Kimutatása a Méltóságos Kállay-család elágazási kulcs szerént kiszámított birtokrészeinek osztályozott holdakban Mezőtúron, Alsó T. Varsányon, Kaszaperegen. Másolat, NKálló, 1865. március 24. 55 MOL P 343 38. cs. 5. t. 162. Választott bírósági jegyzőkönyv, NKálló, 1867. július 30. Szesztay Károly. 56 MOL P 343 38. cs. 5. t. 238. Az 1868. július 9-i családülés jegyzőkönyve. 57 MOL P 343 38. cs. 5. t. 240-241. Az 1868. július 24-i családülés jegyzőkönyve. 58 MOL P 343 38. cs. 5. t. 242. Az 1869. január 24-i családülés jegyzőkönyve. 59 SZSZBML IV. B. 154. 4. d. Kállay Péter fellebb-folyamodása, Debrecen, 1857. január 8. Lásd erről bővebben KÖVÉR, 2009. 228-229.
