Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén

Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén 41 esetben sikeres a kibocsátás, a másikban pedig nem. Ráadásul az irodalom szinte ki­zárólag az arisztokraták részkötelezvény-tranzakcióinak visszaéléseit tárgyalja, s egy olyan bene possessionati obligáció, mint a Kállayaké, említésre sem kerül. Az a véle­mény is hangot kapott, hogy a botránysorozat „az 1830-as években - a pontosan fizető adósok pozitív példái ellenére - a partialis obligatio-k végleges bukásához vezetett”.28 Parciálisok kibocsátása azonban a negyvenes években is folyt. A bécsi udvari kancel­lária csak 1847 decemberében adott ki korlátozó rendelkezést, miszerint a parciálisok címleteinek minimum 100 forintra és névre szólóknak kell lenniük.29 1. ábra Forrás: MOL P 343 38. cs. 5. t. 6-9. Kállay Péter a kölcsönszerződéskor nem véletlenül választotta kibocsátóként a Reisner és társa bécsi nagykereskedő házat. Számára mintául a szintén általuk lebonyo­lított gróf Almássy-féle 1846-os parciálisok szolgáltak. A szerződéskötésben Horváth 28 BOTOS, 1998. 17. Ebből a nézőpontból meglehetősen furcsa, hogy a szerző a kérdéssel érdemben törté­netileg először foglalkozó Grünwald Béla és a kétségtelenül grafomán, ám az üzlet minden csínját-bínját értő Nagy László József müveit minősíti „prekoncepciónál isnak”. Uo. 60. 11. jegyzet. 29 Brusatti, 1960. 356. A rendelet 1847. december 17-én kelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom