Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Forrás- és irodalomjegyzék
418 Irodalomjegyzék RÓBERT PÉTER 1982. Mobilitás és életút. In: Rétegződés-modell vizsgálat I. Elmélet és hipotézisek. Budapest, 93-130. RÓBERT PÉTER 1986. Származás és mobilitás (Műhelytanulmány) In: Rétegződés-modell vizsgálat VII. Budapest. ROBERTS, RICHARD 1993. What’s a Name? Merchants, Merchant Bankers, Accepting Houses, Issuing Houses, Industrial Bankers and Investment Bankers. Business History, 3. 23-39. RUDOLPH, RICHARD I. 1976. Banking and Industrialization in Austria-Hungary. The role of bank sin the industrialization of the Czech Crownlands 1873-1914. Cambridge. SALUSINSZKY ISTVÁN 1947. Bankok és Takarékpénztárak a Szovjetunióban. Magyar- Szovjet Közgazdasági Szemle, (I. évf.) 2. 20-24. SÁNDOR KÁLMÁN 1965. Füstbe ment kölcsön. In: Uő: Válogatott elbeszélések. Budapest, 510-513. SÁNDOR VILMOS 1954. Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Budapest. SÁNDOR VILMOS 1959. A budapesti nagymalomipar kialakulása 1839-1880. Tanulmányok Budapest múltjából XIII. Budapest, 315^123. SARLÓS BÉLA 1987. Deák és a kiegyezés. Budapest. SCHACK BÉLA é. n. [1903] Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene. Budapest. SCHULTE, FRITZ 1912. Die Bodencreditinstitute der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1841 bis 1910. München-Leipzig. SlFTÁR ZOLTÁN 1927. A magyarországi pénzintézetek ipari érdekeltségei. Disszertáció gépirata. Budapest. SIMON, MATTHEW 1968. The Pattern of New British Portfolió Foreign Investment, 1865—1914. In: The Export of Capital from Britain 1870-1914. Ed. A. R. HALL. London, 15^15. SOMOGYI ÉVA 1976. A birodalmi centralizációtól a dualizmusig. Az osztrák-német liberálisok útja a kiegyzéshez. Budapest. SOMOGYI ÉVA 2001. Vezető magyar tisztviselők a Ballhausplatzon. Aetas, 3—4. 115- 140. SOMOGYI ÉVA 2OO6. Hagyomány és átalakulás. Állam és bürokrácia a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest. SOMOR.IAI SZABOLCS 2010. Pest-Pilis-Solt vármegye adósai és hitelezői a 18. század második és a 19. század első felében. Aetas, 2. 5-19.
