Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Bankrendszer-váltás – a Külkerbank (MKB) nézőpontjából
396 Rendszerváltások: a 20. század második fele „ És ekkor el kell hogy mondjam, hogy a Külkerbank elkezdi egy kicsit Csipkerózsika-álmát aludni, nem is igazában érzi a vezetés, hogy milyen nagy változás fog bekövetkezni, és ez pontosan mit jelent. A bank még hisz a kvázi monopol helyzetében, ő nem kíván finanszírozással, meg vállalati számlavezetéssel foglalkozni, ez nem igazából való a Külkerbank kultúrájába. Mi majd a nagy nemzetközi ügyleteket végezzük. Ekkor, én azt hiszem, az MKB történelmi sanszot veszít, hiszen ebben az időszakban ezek a bankok de jure létrejöttek, de de facto nem. Nem tudtak például számlát vezetni, a számlavezetés a Magyar Nemzeti Bankban maradt, nem tudtak devizalebonyolítást végezni, nem volt külföldi bankkapcsolatuk, tehát egy 10 dolláros átutalásért a Kül- kerbankot kellett választaniuk. A Külkerbank ahelyett, hogy ebben az időszakban megpróbálta volna a saját infrastruktúráját fejleszteni - tulajdonképpen a külföldi fizetési forgalom 70%-a az MKB-hoz került, úgy hirtelen ezen a rendszeren keresztül —, ehelyett követelte, hogy minden bank kapja meg ezt a jogot, és minél hamarabb vigyék el, mert ez olyan munkaleterhelést jelentett. Valóban voltak komoly problémák. Ma már nevetségesnek tűnik, de volt olyan, hogy egy-egy deviza átutalás 60-70 napot tartott, olyan leterhelési problémák voltak. Ebben a helyzetben meg lehetett volna szerezni a piacnak egy hallatlan részét. Sajnos, a bankunk akkor elmulasztotta ezt a sanszot, és aztán szépen 2-3 év alatt fölnő a konkurencia, és azt kezdi észrevenni az MKB, hogy nincs üzlete, nincs ügyfele, amit ő tud nyújtani, azt már mindenki más is tudja nyújtani, és a belföldi üzletágban nincs benne. Márpedig belföldi üzletág nélkül nem lehet vállalati kapcsolatokat építeni. ” Végül a Külkerbank az 1992. december végén meghirdetett hitelkonszolidációba még benevezett, de 1993 nyarán a bankkonszolidációba már nem.23 S közben 1991 karácsonyára elkészült a bank első privatizációs koncepció-tervezete. III. Az elbeszélt történet bizonyos szempontból a későbbiekben is szinte reprodukálja önmagát. A politikai rendszerváltást követően az MKB új, expanzív stratégiába kezdett. ,,És akkor elindul egy nagyon komoly piacépítés, egy óriási fejlesztés, akár számítástechnikai, akár létszám és fiókhálózat fejlesztés. A ’90-es évek elejéről beszélünk, amikortól valóban gőzhengerként beindul a Külkereskedelmi Bank és nagyon komolyan elkezdi növelni a portfolióját, de ekkor persze még költségekre és létszámra való odafigyelés nem történik, és elért minket is azért egy-két rossz hitel, mert azért ennek az üzletágnak megvannak ezek a veszélyei is. Azért ezt mindenkinek figyelemmel kell kísérni, hogy ez az időszak az egyik legnehezebb, és gazdasági történeti szempontból 23 A hitel- és bankkonszolidációról összefoglaló áttekintést nyújt BALASSA, 1996; VÁRHEGYI, 1996.
