Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A Rothschild-konzorcium, a Magyar Általános Hitelbank és a magyar államadósság (1873–1914)
A ROTHSCHILD-KONZORCIUM, A MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK ÉS A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG (1873-1914)* A gazdaságtörténészek (akár a közgazdászok) az államadósságot általában makroöko- nómiai problémaként az államháztartás kérdései között tárgyalják. Ezzel egyébként az egész téma az államnemzeti látószög (és diskurzus) vonzáskörébe kerül. Ez annyiban szorosan összefügg a történész forrásaival, amennyiben az eladósodás megítéléséhez elsősorban az államkincstár által produkált fiskális statisztikából szokás átfogó adatokat meríteni. Az állami értékpapírok kibocsátása, a szelvények beváltása ugyanakkor nemzetközi folyamat, lévén legfontosabb aktorai — a pénzügyi kormányzat mellett -, a bankok és konzorciumok maguk a nemzetközi pénz- és tőkepiac résztvevői. S ráadásul míg a bankok csak nem könnyen nyitják meg archívumaikat a kutatók előtt, a konzorciumok, ezek az igazán internacionális, de piaci szempontból alkalmi képződmények nem is hoznak létre saját levéltárakat, így irataik megőrzésével és megnyitásukkal sincs mit bajlódniuk*. A magyar gazdaságtörténet bevett álláspontja szerint a külföldi tőke beáramlása a dualizmus első időszakában meghatározó volt nemcsak a magyar államadósságban, hanem más szektorokban is. A századfordulóra azonban ez a tendencia megfordult és a belső felhalmozás vette át a külföldi tőke korábban domináns szerepét. Hozzátartozik a képhez, s nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchiához fűződő freudi viszony következtében, hogy magyar szempontból a monetáris és vámunió keretén belül az ún. örökös tartományokból érkező befektetést is külföldi tőkének szokás tekinteni, miközben megkülönböztetik az „osztrák” és a „vámkülföldi” behozatalt.* 1 Az állítás gyökerei Fellner Frigyes századelőn végzett nemzetközi fizetési mérleg és nemzeti jövedelem-számításaiig nyúlnak vissza, aki egy azonosítatlan pénzügyminisztériumi forrásra hivatkozva függelékben közzétett egy „a magyarországi államköl- csönök címleteinek területi megoszlására” vonatkozó táblázatot, amely azóta is standard hivatkozása minden e tárgyban íródott munkának.2 Úgy tűnik azonban két apró* Eredetileg angolul hangzott el 2005-ben, Roubaix-ben, a Rothschild-konferencián. Itt jelenik meg először. 1 A tétel első számszerű becslésekre épülő kifejtése BEREND-RÁNKI, 1966. A részletesebb számítások KATUS, 1970; uő. 1978; uő. 1979. A tétel makroszintű érvényességét, különösen az osztrák-magyar viszony szempontjából további érvekkel finomította KOMLOS, 1983. A kérdés historiográfiai és forráskritikai áttekintése KÖVÉR, Aetas. 1992. 2 Legújabban lásd Flandreau, 2006. 15.
