Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt... 331 1894-től emelkedett a többi főrészvényes főié és a vizsgált korszakhatárig további érdemi változást ebben nem tapasztalunk. 2. Változtatásra a tőkeemelések alkalmával nyílhatott a legkedvezőbb lehetőség. Az 1897-es, a részvénytőke-emelést indokló igazgatósági tanácsi ülésen Pallavicini Ede, már idézett beszédében az alábbiakat hozta fel: „...hazánknak a pénzügyi viszonyok tekintetében mindinkább érvényre jutó önállósága egyrészt, s másrészt a consortiális üzletekben természetszerűen beálló változások szükségessé teszik, hogy a bank- és áruosztály folyóüzlete fokozatosan fejlesztessék. Erre való tekintettel az igazgatóság indokoltnak látja, már jó előre megfelelő forgótőkéről gondoskodni.”40 Az alaptőkeemelésnek az volt a bejáratott mechanizmusa, hogy az eddigi részvényeseknek elővételi jogot biztosítottak. Pár hónappal később Kornfeld Zsigmond beszámolt az alaptőkeemelés lefolyásáról, a „15 000 db új részvénynek a régi részvények birtokosai által csaknem teljesen igénybevett elővételi jog alapján történt elhelyezéséről. Az elővételi jog mindössze csak 138 db új részvényre nem gyakoroltatott.”41 A kör bezárult. A folyó üzlet emelésének érdekében szükség volt a tőkeemelésre. Ebben az eddigi részvényesekre kellett támaszkodni, ami maga után vonta a részvénytőke-birtoklás századvégre kialakult arányainak megőrzését. A folyó üzlet gyarapításához ugyanakkor a Monarchiában nélkülözhetetlen volt a CA-val kötött szerződés idevágó részének fenntartása. A cég súlya megnőtt az államkölcsönüzletek- ben, az ipari érdekeltségekben és a fiókhálózat építésében (tulajdonképpen ezekre vonatkozott a folyóüzlet bővítésének vissza-visszatérő igénye). Mindehhez azonban a forrásigényt és a szoros üzleti kapcsolatokat Bécs felé továbbra is fenn kellett tartani. Ezt takarta a kartellszerződés felmondásáról szóló függetlenedési beszéd. Aligha véletlen, hogy Pallavicini „hazánk” pénzügyi önállósodásáról szólt. A századfordulón a Hitelbank menedzsmentje Kornfeld vezetésével valóban egyre nagyobb szuverenitásra tett szert, de nem egyszerűen Ausztriától, hanem az osztrák és a magyar tulajdonosok fölé kerekedve.42 40 MOL Z 50 MÁH 10. cs. 3. t. lg. tan. (1897. február 27.) 41 MOL Z 50 MÁH 10. cs. 3. t. lg. tan. (1897. május 22.) 42 Lásd KÖVÉR, Bankárok, 2005. 1-2. 83-102. Lásd ebben a kötetben is.
