Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt... 311 1867 május végén került napirendre egy magyarországi „Creditanstalt” alapítása. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy a bank eszméje nem a Creditanstalt vezetői és nem is a Rothschildok fejéből pattant ki. Az előterjesztő, Teodor Hornbostel igazgató alapítóként a már említett Wodianer és Schey mellett egy harmadik magánbankárt, Todescót nevezte meg, s csak zárójelben tette hozzá, hogy „állítólag Rothschild báró és a Darmstadter Bank is érdeklődik a dolog iránt”.8 Az alapítók megkérdezték a Hitel- intézetet, hogy „hajlandó volna-e társalapítóként beszállni”, de egyúttal céloztak arra is, hogy „legfeljebb 2 milliós részesedést” áll módjukban ajánlani.9 Az igazgatóság megvitatta a kérdést, s arra a megállapításra jutott, hogy „különböző megfontolásokból bölcs lenne ezzel az új intézménnyel baráti viszonyba lépni”, s a felkínált részesedést is elfogadni. A kérdésre, hogy miként viszonyul a CA pesti filiáléje ehhez az új társulathoz, a választ „egy későbbi, érett döntés számára” kívánták fenntartani.10 11 Végül a kiküldött komité javaslatára június 4-én az igazgatótanács elhatározta a maximum 2 milliós részvételt, azzal a megjegyzéssel, hogy a nyilvános aláírásra bocsátandó 3 millió révén ezt akár ki is lehet majd egészíteni." Nem követjük itt tovább nyomon, hogy miként lett a „magyar anstaltból” Magyar Általános Hitelbank. A bank alapítástörténete ugyanúgy nem vág ezúttal témánkba, mint ahogy a Creditanstalt pesti fiókja utolsó éveinek történetét is mellőzhetőnek érezzük. Mint láttuk, a Hitelbank ötlete eredendően sem a Rothschildoknak, sem Creditanstaltnak nem tulajdonítható. Az mégsem lehetett véletlen, hogy az alapítás körül szorgoskodó bécsi bankárok szinte mindegyike kötődött valamilyen módon Magyarországhoz. A származás mellett itt olyan tényezőket érdemes hangsúlyozni, mint a magyarországi földbirtok és vasúti vállalatokban való érdekeltség. Most csak annak a kérdésnek a felvetését tartjuk indokoltnak, hogy vajon miért érezhette a Creditanstalt 1870 végén úgy: eljött az ideje, hogy pesti fiókja fenntartása helyett szerződéses viszonyba lép a Magyar Általános Hitelbankkal? Intézményesen tott nagykereskedést Becsben, de eközben tagja maradt a pesti atyai cégnek is (Wodianer et Sohn). Apja, Sámuel 1844-ben kapott magyar nemességet, Mór 1863-ban osztrák, 1874-ben magyar báró lett. 1860-tól az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósági tagja, 1863-tól alkormányzója. KEMPELEN, 1. 1937. 42-45; GYÖMREI, 1957. 236,250-253; BÁCSKAI, 1989. 153-169. Ebben a kötetben: Rothschild-Sina- Wodianer, 8 A Hermann Todesco’s Söhne cég alapítója Pozsonyból származott Bécsbe (1792-1844). Vagyonát a selyem- és textiliparban alapozta meg. A hatvanas években fiai, Ede és Moritz vezették a bankházat. 1861-ben lovagi, 1869-ben bárói címet nyertek. ZSL 1929. 901; KEMPELEN, 11. 1938. 12-13; McCAGG, 1972. 57-58. Talán nem puszta véletlen, hogy a Schey és a Tedesco leszármazottak egy évben, 1869-ben kaptak bárói címet. 9 CA-Archiv, Verwaltungsrath-protokolle ( 1867. május 28.). Az igazgatótanácsi jegyzőkönyvekbe először Eduard März szíves engedelmével nyertem betekintést. 10 Uo. A döntés előkészítéséhez egy bizottságot küldtek ki. Az öt igazgatótanácsosból és igazgatókból álló komité az alapszabálytervezet ismeretében megállapította, hogy „semmi olyan körülmény nem forog fenn, amely az Intézetet arra indítaná, hogy az üzletben való részvételről lemondjon.” CA-Archiv, (1867. június 3.) 11 CA-Archiv (1867. június 4.)
