Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)

OSZTRÁK CREDIT - MAGYAR HITEL Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje

(1871-1900)

A magyar gazdaságtörténet-írás sztereotípiái közül egyike a legbejáratottabbaknak, miszerint az 1867-ben alapított Magyar Általános Hitelbank az „osztrák Rothschildok és a bécsi Creditanstalt” teremtménye volt, s hosszabb távon a „Rothschild-Creditanstalt- csoport” érdekkörébe tartozott.1 Amilyen könnyűnek tűnhetett papírra vetni az ötvenes években azt az állítást, hogy mondjuk a Magyar Általános Hitelbank a „Rothschildek bankja” volt,2 s ezt így felidézni később sem okozhatott több gondot, annyival bonyolultabb a mából visszatekintve pontosan megválaszolni a kérdést: kié egy bank, kikhez tartozik egy részvénytársasági formában szerveződött pénzintézet? Kik rendelkeznek vele? A részvények többségi tulajdonosa? És/vagy a menedzseri székek, a döntő posztok betöltői? És mitől, kiktől függ a vezetők kiválasztása?

Miközben evidenciának számított historikus berkekben a legnagyobb magyar bank, a Hitelbank Rothschild-Creditanstalt csoporthoz tartozása, ennek a viszonynak konkrét, kartellszerződésben rögzített formája, a Creditanstalt pesti fiókjának a Hitelbank bank- és áruosztályaként! átvétele és 1871 és 1900 közötti szerződéses működtetése sokáig elkerülte a történetírás figyelmét. Sem a szerződés megkötése 1870 végén, sem annak módosításai és megszűnése nem tematizálódott a finánctőke térhódítását széles ecsetvonásokkal festő marxista gazdaságtörténetben.3 Ránki György csak kései, a Hitelbank 20-as éveiről írott úttörő tanulmányában utalt a szerződés századeleji módosítása kapcsán magára az eredeti, 1871-es kontraktusra.4 Bár tekintettel kell lennünk arra

] Az „ősszöveg”: „Egyes osztrák és külföldi tőkések .... magyarországi üzleteik kiterjesztése céljából, bankokat alapítottak Pesten, amelyek nem egyszerűen fiókok voltak, mert ezekben a magyar birtokos osztályok és a magyar burzsoázia is részesedett és irányításukban is részt vett. Így például a magyar nagybirtokosság és nagyburzsoázia tagjainak a részvételével alapította meg 1868-ban [sic!] az osztrák Rothschild-csoport a Creditanstalttal a Magyar Általános Hitelbankot...” SÁNDOR, 1954. 20. A kanonizált későbbi változat: „A konszolidáció és a fellendülés hatására, amely a kiegyezést megelőző politikai válságot és mérsékelt konjunktúrát felváltotta, mindenekelőtt megindult a külföldi, főként osztrák banktőke nagyarányú behatolása. Az osztrák Rothschildok a bécsi Creditanstalttal és a magyar nagybirtok és nagytőke képviselőinek részvételével 1867-ben a Magyar Általános Hitelbankot... alapították.” Továbbá: „A kiegyezés után létesült öt nagybank közül egyedül a Hitelbank vészelte át a válságot; csupán a legerősebb külföldi tőkeérdekeltség, a Rothschild-csoport tudta megtartani magyarországi előretolt állását.” BEREND-RÁNKI, 1972. 24-25, 26.

2 SÁNDOR, 1954. 321.

3 Sem SÁNDOR VILMOS (1954), sem BEREND-RÁNKI korai műve (1955) nem tett említést a két bank kartelljéről.

4 RÁNKI, 1983. 287,289-290. A szerződés létrejöttére és felszámolására- a korabeli publicisztika alapján lásd KÖVÉR, 1982. 50, 54-55.