Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)

300 Nemzetközi hálózatok hanyatlásának évétől) már az egyharmados hányadot súrolta. Abszolút értékben azon­ban maga is lassú csökkenést mutatott. Ez természetesen nem az Angliával való üzleti összeköttetéseket jelzi, arra azonban elegendő, hogy hatástalanítsa azt a dualizmuskori zsumalista vélekedést, miszerint „az Angol-Magyar Banknak annyi volt a köze Angli­ához, mint a dalai lámának az anglikán egyházhoz”.88 Az 1872-ig font sterlingben befizetett alaptőke, az 1871 elejétől működő londoni telep, a nem elhanyagolható külföldi váltóforgalom, az európai szindikátusokban való részvétel mind annak a jele, hogy a bank lehetőségei szerint betagozódott a korszak nemzetközi kapcsolatrendszerébe. Ezáltal azonban még nem lehetett valóban „nem­zetközi bankká”, többek között azért, mert Bécs szupremáciája alól nem tudta magát emancipálni, amit nemcsak azzal támasztunk alá, hogy nem mertek önálló bécsi fiók alapításával próbálkozni. Egy 1868-as metszetben arra is lehetőség nyílik, hogy a bank Osztrák-Magyar Monarchián belüli váltóforgalmának megoszlását is lokalizáljuk. A váltóforgalom 1868-ban (frt) 7. táblázat Összforgalom Készlet (december 31.) Pestre 9 196 342 1 246 002 Bécsre 12 261 167 326 918 Trieszt­be 317 788 51 722 Vidékre 177 006 38 371 Egyértelműnek tűnik, hogy a készlet megoszlását nem vehetjük irányadónak, a for­galom alapján pedig Bécs fölénye stabilnak látszik, és nincs okunk arra, hogy ebben érdemi eltolódást feltételezzünk a következő években. (A váltók után befolyt kamat­összegek megoszlása legalábbis 1872-ig konstans maradt.) A váltóforgalom egészének megtorpanása, illetve hanyatlása nyilván nem pusztán a porosz-francia háború miatti tőzsdezavarokkal állt összefüggésben, hanem azzal is, hogy épp a londoni telep meg­nyitásának évétől hanyatlásnak indult a magyar agrárkivitel is. 1873-ban pedig már több gabonát hoztunk be, mint amennyit exportáltunk. Az Angol-Magyar Banknak tehát a Monarchia ciszlajtán területein, a magyar kivitelnek pedig a birodalmon kívüli világkereskedelemben csak statisztaszerep jutott. 88 Fodor Oszkár: Pesti bankbukások. Az angol-magyar bank. A Pénzvilág, 1912. szeptember 14. 770.

Next

/
Oldalképek
Tartalom