Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben
Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben 29 1900-as krízis komoly áldozatokat szedett a bankszektorban (olyan „nagyhalak” voltak kénytelenek felszámolni, mint előbb a Magyar Országos Bank, majd később a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank) a hitelrendszer nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelte át ezeket a depressziós időszakokat. A két háború közötti időszak krízisei természetesen számtalan új kérdést vetnek fel a kontinuitás/diszkontinuiátás szempontjából (kezdve a Trianon okozta sokktól egészen a nagy válság túléléséig), de ez már túlnyúlik a jelen írás keretein.23 Végtől a kezdetig (Da fine al capo) Kitekintésként már csak egyetlen mozzanatra utalnék. A bankállamosítások után 1949-ben úgy tervezték, hogy a meglévő bankrendszer egyes részegységeire építik rá az új szocialista bankfunkciókat. Mintha valamiféle kontinuitás jegyében a múltat nem eltörölni, hanem eredetileg továbbfolytatni akarták volna. Aztán az ezzel kapcsolatos tervezgetéseket egyik pillanatról a másikra elfelejtették és szovjet mintára gyökeresen új szisztémát hoztak létre.24 A régi bankokból (azok látszatából) legfeljebb úgynevezett bankcsonkok maradtak, amelyek működését valamely speciális célból időnként szimulálták. Ilyen volt a bécsi Central Wechsel und Creditbank, amely azután annak köszönhette elhíresiiltségét, hogy az újabb fordulat eljövetele után is a régi-új pályán maradt. A banktörténeti kontinuitás radikális tagadása ellenére mégis továbbélt egyfajta folytonosságtudat. A Külkereskedelemi Bankban például még a legvadabb ötvenes években is számontartották, hogy kijött a (Pesti Magyar) Kereskedelmi Bankból: ők alkották a cég elitjét.25 De ne higyjük, hogy ez csak a kicsiny és exkluzív Külkerbanknál volt így. Az MNB különböző osztályairól még a nyolcvanas évek elején is könnyen össze lehetett toborozni a Magyar Földhitelintézet négy volt alkalmazottját alkalmi konzultációra. Ezeknek a jelen levő, mégis rejtett tradícióknak aztán újfajta szerep jutott a kétszintű bankrendszer létrehozásakor. Egyfelől az új bankokat tulajdonképpen az MNB különböző szervezeti egységeiből alakították ki, néha kénytelenségből régi bankszakembereket is apportáltak, viszont hozományba nemcsak az üzleti partnereket, hanem sokszor a bank vezetői által pontosan nem ismert passzívákat (garanciavállalásokat) is becsomagoltak. Ha úgy tetszik ezúttal meglehetősen tudatos folyamatosságépítésre törekedtek. Ennek ellenére azonban az újjászervezett magyar bankrendszer kezdetben erősen szenvedett a történelmi folytonosság hiányától. Valószínűleg ez lehetett az egyik oka, hogy a 80-as évek második felében sorra indultak nálunk zömmel a bankok 23 POGÁNY, 2000; POGÁNY, 2007. 24 Lásd erről bővebben a Kereskedelmi Bank államosításáról szóló tanulmányunkat ebben a kötetben. 25 KÖVÉR, [2001]
