Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
282 Nemzetközi hálózatok fiai cégek tőkeerejének és külkapcsolatainak ismeretében) ellensúlyozhatta a nyilvános jegyzések Bécsbe koncentrálódását. Az alapítók nyilván csak az árfolyam emelkedésre vártak, akárcsak az Angol-Osztrák Bank, hogy a parin átvett papírokon felárral túladhassanak. 1868. április 23-ával már a londoni tőzsdén is bevezették a bank részvényeit22 (ez volt hivatalosan az első magyar értékpapír a brit tőkepiacon), sőt, augusztusban és szeptemberben 10 'A-es árfolyamon már nagyobb eladásokra is sor kerülhetett. Az árjegyzés tanúsága szerint 1868 decembere és 1869 áprilisa között még mindig £ 10 feletti árfolyamon kötöttek üzleteket, nyár végével azonban hanyatlani kezdett a kurzus, és novemberre (a közép-európai „kis válság” kezdetére) pari alá esett. Mindenesetre 1868. december 31-én már csak 957 db-ot találunk az Angol-Osztrák Bank értékpapír-tárcájában, s az Angol-Magyaréban pedig 700-at említenek készletként.23 Anélkül, hogy abszolút hitelt adnánk a nyilvános bankmérlegeknek, valószínűnek tűnik (a nyilvános túljegyzés erre bátoríthatott is), hogy 1868 folyamán lebonyolódott az elhelyezés. Az 1869. május 20-ára összehívott első közgyűlésre 52 részvényes 6411 db ideiglenes elismervényt helyezett letétbe, az összes mennyiség alig 13%-át. Magán a közgyűlésen képviselői által vett részt 5 részvényes 2695 elismervény nevében (a letett értékpapírok 42%-a). A képviseltek pedig: a bank 4 angol igazgatója és maga az alapító Angol—Osztrák Bank. Mivel Sapieha és Seidler személyesen is jelen voltak a gyűlésen (egyénenként ismeretlen számú részvénnyel), a nem magyarországi deponálok arányát legalább 50%-ra kell tennünk. Az Angol-Osztrák Bank lététéi viszont aligha haladhatták meg az 1868. december 31-i mérlegben szereplő 960 db-ot, így a szigetországi képviselt részvényesek aránya 27% lehetett. Mivel az angol akcionáriusok ekkorra már komoly nemzetközi képviseleti és érdekvédelmi szervvel rendelkeztek (Corporation of Foreign Bondholders) és egyik reprezentánsuk épp a bank igazgatóságában is szereplő Reuter Simon volt, azt is megkockáztathatjuk, hogy a közgyűlésen esetleg magasabb százalékban képviseltették magukat, mint amekkora súllyal az alaptőkéből részesedtek. Az is bizonyos, hogy a hazai székhely a pesti érdekelteknek is nagyobb megjelenési lehetőséget biztosított, mint az ausztriaiaknak. Érdemes egy pillantást vetni az itthoni részvényesek névsorára. Az 52 deponáló közül 20 bejegyzett pesti céggel rendelkezett.24 Közülük a Baron testvérek protokollum szerint is banküzlettel foglalkozott, s még 1872-ben is 300 részvényt helyezett a közgyűlésen letétbe.25 Tízen nagykereske22 GL Ms 14 600 / v. 32. 142. 1868. április 20. 23 COMPASS, 1870. III. Wien, 148-149, illetve Az AMB május 20-i közgyűlése. MÓL FIK K 168 129. cs. 23-1875-12246. 24 Pester Lloyd-Kalender für 1868. 1867. 355-364. 25 BFC Cg 1876 Vl905
