Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Budapesti milliomosok a 19. század végén
Budapesti milliomosok a 19. század végén 255 gyezett Heinrich A. és fiai céget 1847-ből eredeztethetjük, az atyai cégelözményekről (Wurm & Heinrich), az (akkor) ifjú Alajos önálló üzletéről sem feledkezhetünk meg. Az 1888-ban elhunyt, római katolikus Heinrich Alajos tehát második generációs pesti vaskereskedő, jóllehet a nevezett társascégnek alapítója. Halálakor a cégnek rajta kívül tagja még két fia: Ferenc (*1844) és ifj. Alajos (*1847). Társtagi minőségének törlésekor lép be Ferenc két idősebb fia, ifj. Ferenc és Aladár (id. Ferenc egyébként 1896. szeptember 3-án hunyt el.)9 Jálics Ignácnak még budai mészárosmester nagyapja, Kristóf kapott nemességet 1795-ben. Az apa, Ferenc András 1828-ban nyeri el a pesti nagykereskedői jogot, cégét Franz A. Jálics & Co. néven alakítja meg, s a váltótörvényszéknél 1841-ben regisztráltatja. A cégalapító 1874. január 30-án történt halála után a bornagykereskedést feleségétől, a pesti vaskereskedő családból származó Schopper Karolinától származó gyermekei, Kálmán, Ignác és Géza nagykorú fiai viszik tovább. Ignác korai halálakor feleségétől, a bankár Aebly Frigyes leányától, Szidóniától három kiskorú maradt utána.10 A temesvári születésű Guttmann Fischl és testvére, Karl G. között a társasági szerződés Pesten, 1857. augusztus 28-án köttetett, s a Brüder Fischl cég rövidesen bejegyzésre is került. Az 1890-ben, 62 évesen elhunyt Guttmann az alakuláskor már jelentős társadalmi kapcsolatokkal rendelkezett, hiszen 1855-ben feleségül vette Schosberger Emmát, akitől három gyermeke született: László (*1856), Jenny (*1857) és Albert (Béla) (*1861). A nagykereskedő családfő 1885-ben dirsztai előnévvel kap nemesi címet, fia, László számára 1889-től engedélyezik a Dirsztay családnév viselését (öccsének 1901- től), s mint ilyen nyeri el a bárói címet 1905-ben (öccsére 1910-ben terjesztik ki).11 A Strasser & König gabonakereskedő céget eredetileg 1856-ban protokollálták, az egyik társ, König Lipót 1863-as kilépésétől kezdve gyakorlatilag a Strasser család vitte különböző cégtársakkal. A cégalapító 1888-as halálakor rajta kívül Strasser Fannitól született következő fiai: Sándor (*1851), Rudolf, Alfréd (*1858) és Béla voltak beltagként bejegyezve. A cég ívét és monarchiabeli jelentőségét kellőképpen illusztrálja, hogy 1897-ben Bécsben, 1913-ban Triesztben működött fióktelepe. A fiúk közül Béla és Rezső gabonanagykereskedők 1905-ben győrvári előnévvel, Sándor, mint földbirtokos 1908-ban, kisbábi predikátummal, Alfréd, mint nagybirtokos pedig 1911-ben sánczi előnévvel kapott nemességet.12 A hagyatéki leltárak tehát a cég és a család története szempontjából különböző szakaszokból származnak: Heinrich Alajos második generációs cégalapítónak tekinthető Pesten, Jálics Ignác szintén második generációs, de semmiképpen nem cégalapító, 9 BÁCSKAI, 1989. 113. sköv., VÖRÖS, 1979. 52., illetve BFL VlI.e Cg 9399 10 VÖRÖS, 1979. 46., Bácskai, 1989. 172. sköv., illetve BFL VlI.e Cg 26 099 11 BFL VlI.e Cg 876/215 12 Ld. A királyi könyvek, 1940. 198; KEMPELEN, III. 1939. 96-97. Halálozási adata Strasser Alajosról téves. BFL VlI.e Cg 2370/1915
