Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa... 231 lett. 1904-ben az Osztrák-Magyar Bank alkormányzóhelyettesi posztját cserélte fel a Hitelbank igazgatói székére.35 A személyzeti politika születése Hogy a bank, mint átalakuló bürokratikus üzem felépítését és változó nagyságrendjét érzékelni lehessen: a Hitelbank három nagy szervezeti egységéből a 80-as években a Központhoz mindössze 4-5 tisztviselő, valamint 2 szolga és 1 kapus tartozott, az Áruosztály alkalmazásában 25 tisztviselő, valamint 3 szolga állott, a Bankosztály pedig 75 tisztviselőt és 15 szolgát tömörített. Ez már egy gyarapodásban levő létszám, de végül a bank az I. világháborúig mintegy 600 fős nagyüzemmé nőtte ki magát, amelyhez fiókhálózat is tartozott. Ha most egy pillanatra a vezetők származásától elvonatkoztatunk, nem nehéz arra a gondolatra jutnunk, hogy végső soron az igazgatóság tagjai, mint minisztériumi és nagyvállalati vezetők érdemi és gyakorlati tapasztalatokat hoztak magukkal a banküzem bürokratizálásához. A Pénzügyminisztérium, a MÁV, az Osztrák- Magyar Bank ebben vitathatatlanul előbbre járt, mint az önállósulását éppen ekkoriban kiharcoló Hitelbank. A bürokratizálódás egyik markáns jele és következménye volt a személyzeti politika intézményesülése. Az új igazgatók kinevezésekor, 1895-ben Kornfeld magára vállalta a személyzeti ügyek vezetését is. Mint a MÁH osztály- és a szolgálati ágak főnökeihez írott körlevelében megfogalmazta: „...szükségesnek tartom, hogy köztem és az alkalmazottak között szabályszerű és rendszeres oly kölcsönös érintkezés létesüljön, mely mellett módomban álljon magamat a személyzet általános és egyéni viszonyairól, az egyesek munkaköréről, használhatóságáról, tulajdonságairól és kívánalmairól lehetőleg legközvetlenebbül tájékozhatni.” A tanácskozások végső célját Kornfeld így határozta meg: az „osztály- és szolgálati főnökök előterjesztéseiből magamnak mindazon tájékoztató adatokat beszerezni, melyekre a személyes ügyeknek úgy az üzlet, mint az egyesek érdekeinek megfelelő elintézéséhez és vezetéséhez belátásom szerint szükségem lehet.” (Kiemelés - K. Gy.)36 A fenti kérdések megbeszélésére 4 csoportba osztva a fent nevezett beosztott urakat szombat délutánonként 5 órára meghívta magához. Az időpont már akkoriban sem válthatott ki a meginvitáltak körében kitörő lelkesedést. A személyzeti értekezleteken terítékre kerülő kérdésekből, azok elintézési módjából kitapintható, hogy a Hitelbank kezdte túlnőni azokat a korábbi méreteket, amelyek között az úgyis mindenki ismer mindenkit elv alapján, szinte még patriarchális módon lehetett minden személyes konzekvenciát hordozó ügyben és mindenkivel kapcsolat35 GULYÁS, XIV. 1993. 301-302. Pályája későbbi állomásai: 1909-ben a budapesti áru- és értéktőzsde elnöke, 1915-ben főrendiházi tag. 36 MOL Z 53 MÁH Személyzeti ügyek, 51. cs. 45. t.
