Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Deutsch Ig. és fia
202 Bankház- és bankárbiográfiák Nem kevésbé jellemző üzlet volt, amikor a Deutsch lg. és fia cég 1936 tavaszán a Surányi Cukorgyár és Finomító Rt. részvényeinek megvásárlására kapott ajánlatot. Mint írták, erre „nem reflektáltak”, de feltették a kérdést a Hatvani Cukorgyár Rt.- nek, hogy „részéről van-e vételi kedv a részvények tekintetében?”18 A cseh és magyar nemzeti banki engedélyek megszerzése után a tranzakció létre is jött, az 1448,33 db részvény vevőjeként a hatvani cukorgyár lépett fel. A szórványos példák alapján is látható, hogy a harmincas évek végére a törzscég saját vállalatain keresztül egy viszonylag zárt körben bonyolította „bankári” teendőit. A második világháború alatt már „kizárólag az érdekkörébe tartozó vállalatok ali- mentálását és azoknak központi irányítását” végezte az új korszak dirigista szellemében fogalmazó központi banki informátor szerint. „A konzervatív, szolid és nívós üzletvezetés ma nem a vagyon növelésére, hanem annak konzerválására törekszik” - hangzott a zsidótörvények által is szorongatott „családi konszern” stratégiájáról alkotott értékelés.19 A cégben tag családtagok összetétele közben jócskán átalakult. 1913-ban, három hónap különbséggel elhunyt Sándor, majd József is. Az újabb generációnak nem igazán fűlött a foga a cég tényleges irányításához. Sándor két fia, Lajos és Ferenc érdeklődése egészen más irányba vitt. Hogy ezt a művészettörténet másként értékeli, mint mondjuk a gazdaságtörténet, az szinte természetes. Elég itt összekötő szálként a Buddenbrook- effektusnak nevezett jelenségre gondolnunk.20 Deutsch Károly 1890-től 1909-ig vett részt a cégben, de 1935-ben újra visszalépett, közben azonban többször őt is szanálni kellett. Arnold (Béla) 1897-től 1921-ig, illetve 1925-ig volt a társaság tagja. A családban egyedülálló módon cégjegyzésre feljogosított cégtag lett már apósa életében, 1910-ben Sándor veje (Irén férje), dr. Hirsch Albert. A háború alatt azután szükség lett az ifjú generáció képviselőire is: ekkor, 1916-ban lépett a tagok sorába József fia Endre, Sándor fia Ferenc, valamint József özvegye (ő cégjegyzési jog nélkül). Mint látjuk: közkeletű tévedés, hogy az író, Lajos valaha is cégtárs lett volna. 18 HML XI—8/16 No. 40. (1936. március 24.) 19 Uo.Z 19 4. doboz. XVI/2. 20 A Buddenbrook-effektus történelmi és irodalmi helyéről új megközelítésben: HALMOS, 2008. 18—44.
