Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Deutsch Ig. és fia
198 Bankház- és bankárbiográfiák Deutsch Ignác azért fogadta második fiát, Bernátot társául, mivel ezt megelőzően, Aradon együttesen jegyezték a nyilván akkor még csak az apáról elnevezett kereskedést.5 A bankvalutában 30 000 forintos társasági tőke kétharmad része az apa, egyharmad része a fiú nevén volt. Mivel a kisebbik fiú Pesten telepedett le (közelesen meg is nősült), az eddig tisztán aradi székhelyű cég - sok társához hasonlóan - Pest irányában terjeszkedett. Az újabb váltótörvényszéki cégnyilvántartási könyv felfektetésekor, 1864 nyarán a társasági szerződéshez pótszerződést csatoltak (székhelyként ekkor már a Nádor u. 2. volt megadva!), az apa — valószínűleg rendszeresen — Aradon tartózkodott, aláírását mindenesetre ennél a fontos aktusnál az aradi városi hatóság hitelesítette. A társak kérték az aradi váltótörvényszék értesítését is a kiegészítésről, mivel a cég „aradi üzlete, mint a pesti nagykereskedésnek fiókja tekintendő.”6 A megváltozott viszonyok tükreként ezután Bernât már felerészben birtokosa a cégnek, s ez az arány nem is változik az apa 1873. május 8-án bekövetkezett haláláig, ami után Bernât egyéni cégként viszi tovább a nagykereskedést. A cég összetétele csak a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján módosult, miután először Ignác legidősebb fia, József fia Sándor lesz előbb cégvezető (1877), majd hamarosan újra társascéggé alakulva tag (1879), majd Bernât fiai, ifj. József (1884) és Károly (1890) kapták meg ugyanezeket a jogosítványokat. Sándor cégtagi minőségéhez meg kell jegyeznünk, hogy elsőbbsége szoros összefüggésben volt azzal, hogy unokatestvérét, Bernât legidősebb leányát, Emmát vette feleségül. A cég történetének ez a korszaka lényegében Bemát 1893. október 26-i halálával zárul. Azt mondhatnánk, hogy az 1856-tól 1893-ig húzódó periódus az alapítás és a szerzés időszaka. A Nádor utcai házon kívül Deutsch Ignác megvásárolja a hatvani birtok mellett Arad megyében a butyinit, Nógrádban pedig a bujáki, csőri és kozárdi fele része is az övé, s Bemát csak fokozza a birtokkoncentrációt. Számtalan vállakózásuk közül most csak néhányat emelünk ki: a malmok közül a Concordiát, a cukorgyárak közül pedig a nagysurányit és a hatvanit. A Concordia alapítására 1865-ben került sor, a részvénytársasági nagymalmok első gründolási hulláma idején, a pesti Soroksári úton. A 750 000 fit alaptőke névreszóló részvényeit pesti nagykereskedők jegyezték, olyan családok tagjai, mint a Fischl, Hoffmann, Koppély, Mandl, Perlmutter, Schopper, Wodianer és még mások is.7 A közkeletű vélekedéssel szemben távolról sem állja meg a helyét, hogy a Concordia a Deutschok alapítása lett volna. A közgyűlésen letétbe helyező részvényesek listája alapján az is megállapítható, hogy a hetvenes évek közepén a legnagyobb letevők mellett (Heinrich István 107 db, Heinrich Ferenc 50 db, Gschwindt 144 db, Mandl Anton 5 FBC. 20 313. A többi cégbírósági anyagtól eltérően ennek a cégnek az anyagai nem kerültek át Budapest Főváros Levéltára [BFL] őrizetébe. 6 Uo. (1864. június 24.) 7 SÁNDOR, 1959. 370.
