Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873

A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873

155

/( Fabricius család leszármazása

10. családfa

Címeres levél: 1621 Fabricius György és Boldizsár (tótlipcsei)

Péter (1729-1808) oo Kreiner Zsuzsanna

— Ferdinánd

— János Károly (1764-1812) co Scherer Marianne

— Károly °o Kühnreich Teréz

— Anna co Rüchtler Antal

— Margit

— Jos. Gregor (Gratz, 1803-1886) co Schäffer Aloysia

— Amália (1832-1895) co Angerer Ferdinánd

— Károly Jós. Gregor (Pest, 1833-1872) oo HupfAdéi

— Ludovika

— Géza (1839-1893) oo Rickl Róza

— Mária oo Steinbach István dr.

— Jozefin co KunczJenődr.

— Erzsébet

— Karolin

— Zsuzsa co Lübek János

L György

Forrás: KEMPELEN: Magyar nemes családok IV. k. 1912. 12-15.

Jos. G. Fabricius listánkban az első nemes családból származott és nem a 19. században nemesített nagykereskedő. Apja, aki 1803-ban Gratz városában maga is polgári kereskedő volt, fia magyar nemesi címét 1807-ben Győr megyében hirdette ki, majd fia Pestre költözvén, fiúgyermeke születése után 1834-ben Pest megyében kéri, hogy a „nemes urak lajstromába” beírattassék. Ekkor már „évek óta” Raies Józseffel közösen rőföskereskedése van, de önállóan csak 1838-ban lesz a polgári testület tagja.128 A polgári testületben (ahol csak az alsó sávban adózik) maradva kér 1847-ben megszüntetett rőfös üzlete helyett nagykereskedési jogot és 1859-ben, immár természetesen a nagykereskedelmi testület tagjaként bank- és bizományi üzletként hirdeti magát.129 A hatvanas évek második felében azután cégének nyoma vész a pesti kalendáriumokban.

1848 márciusában nyert pesti lakhatási jogot Nadler János Vilmos, aki Csehországból származott, a kereskedést Pilzenben tanulta ki, majd 1838-as szabadulása után 2 évig Budweisben, 3 évig Bécsben, újabb 10 hónapot Pesten segédkezett. Ezután „több

128 PML IV - 3 - C - 2 PPS Vm. Nemesi közgy. ir. 1834. 2. fasc. 2733.

129 BFL IV. 1202.h a. n. 13 792.