Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847-1873 123 3. táblázat Pénzváltó cégfőnökök (1871) kereskedő-testületi tagságának kelte37 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 Összes 1 3 1 1 1 2 3 2 2 16 A fenti táblázat természetesen nem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle, az 1. táblázat B oszlopaival összehasonlítva azonban kiderül, hogy a pénzváltó cégek keletkezése viszonylag egyenletes volt a hatvanas évek alatt és csak csekély gyorsulás figyelhető meg 1866 után. A címtárak alapján 1862 és 1867 között végbemenő gyarapodás tehát inkább még 1862-ben illetve 1866-67-ben ment végbe, így az 1863-65-ös évek - nyilván az ínséges terméssel és a mesterséges pénzszűkével összefüggésben - ernyedtebb üzletnyitási kedvet mutattak. Ha most visszatérünk a kereskedő-bankárok összlétszámának alakulásához, megállapíthatjuk, hogy a továbbiakban bázisidőpontnak tekintett metszeteink (1847, 1859, 1871) csúcsponti adatokra vonatkoznak. Az 1847 és 1859 közötti 1,6%-os évi növekedési ütem 1859 és 1871 között évi 1%-ra mérséklődött, miközben 1871-ben a cégek bő felét a pénzváltók tették ki. Hogy a nagyságrendeket és az ütemet reálisan értékelhessük, nemzetközi összehasonlításul Berlin példáját tudjuk a korszakból idézni.37 38 Itt 1843-ban 93, 1861-ben pedig 165 magánbankár, illetve protokollálatlan bankszerű intézmény működött (ezeknek 40%-a volt pénzváltó vagy váltóügynök). A növekedés ütem évi 3,2% volt. Az eddigiekben a pesti kereskedő-bankárt cégként közelítettük meg. Ez annyiban szükségszerűnek tekinthető, hogy a magánbank-üzem funkcióját nem befolyásolja érdemben, hogy egyéni vagy társas vállalkozásról van szó. Az egyéni és nyilvános társasági cégforma már csak azért sem állítható szembe egymással, mert gyakran az egyikből a másikba való átmenet csak követi a családi ciklus alakulását. A felnövő fiú előbb cégvezetőként a menedzsmentbe, majd apja korosodásával cégtársi minőségben a cégbirtokosok közé kerül, míg végül a szülők halála után - több fiúgyermek esetén — vagy változatlanul továbbfut a társas cég, vagy egyéni cégekre bomlik. Egyetlen fiúgyermek léte ilyenkor az egyéni céggé visszaalakulást vonja maga után. A cég eredetét tehát legpontosabban a cégbirtokosok genezisével jellemezhetjük. A családi viszonyok üzleti szerepét a kliensek oldaláról meghatározó módon egészíti ki, hogy „egy magánbankház boldogulásának legfontosabb kritériuma a birtokosok iránti személyes bizalmon alapszik”.39 37 BFL IX.43. 6. A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület iratai. 38 TlLLY, 1967. 161. 39 BENEDIKT, 1958. 181.
