Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
116 Reformálódó régi rendszerek 1869-es és 1873-as pénzügyi válságok közbejöttével ahhoz, hogy a magyarországi hitelrendszerben a pesti magánbankár nem vált meghatározó tényezővé a 19. század utolsó évtizedeiben. A századfordulón és Trianon után megfigyelhető reneszánsz hullámok gyökeresen újszerű és más motivációjú jelenségek voltak, de erre még a kitekintéskor részletesebben visszatérünk. Az 1847-1873 közötti korszakot tehát a pesti kereskedő-bankárok történetében egyszerre jellemzi a zenithez közelítés és az azon való túljutás. Talán nem erőltetett erre a periódusra az irodalmi „ezüstkor” metaforáját vetíteni, hiszen annak lényege is mindenekelőtt a stílus megváltozásában, az egyidejű műfajteremtő és formaromboló készségben ragadható meg. Még a sosemvolt aranykor tudata sem tudja érvényteleníteni a nagyság és a hanyatlás érzetét együtthordozó fogalom kifejező erejét. Annál is kevésbé, mert az általunk tárgyalt időszak nagyjából megfelel a - történetünk szereplőinek életében nem jelentéktelen befolyással bíró - ezüstázsió monetáris korszakának. A pesti kereskedő-bankár származása és életútja „A már meglevő értékek és szerzési módok tülekedést okoztak minden időben és a szőlőtőke sok fürtje szétoszlott sok kézben. Szerencsére azonban mindenkor támadtak új értékek és új szerzési módok.” (Mikszáth Kálmán: A fekete város) Ahhoz, hogy a pesti kereskedő-bankár származását és életútját nyomon követhessük, mindenekelőtt azt szükséges tisztázni: kiket illethetünk ezzel a megjelöléssel a tárgy- időszakban? A névsor összeállítását a címtárak alapján végeztük el,21 amelyek a kereskedelmi testületek szerint haladva közölték a kereskedőcég nevét, a cég tagjait és a gyakorolt üzletágakat a telephely megjelölésével együtt. A 19. század első három évtizedében a közölt információk rendkívül szegényesek voltak ahhoz, hogy az üzletágak alapján kiválasszuk azokat, akik bank- és értékpapírüzlettel, váltó-, leszámítoló- és incassó üzlettel, illetve pénzváltással foglalkoztak. Ezeket tekintettük ugyanis a kereskedő-bankár kategóriába sorolás kritériumainak, hiszen ezek hirdetése (a címtárak egyik fő funkciója a tájékoztatás volt) arra utalt, hogy az illető cég a normál kereskedelmi ügymenetnél nagyobb szerepet tulajdonított a jelzett tevékenységnek. 21 A felhasznált címtárak: ADRESSBUCH, 1803; ADRESSBUCH, 1815; WEGWEISER, 1827; PESTHER UND Ofner Wegweiser, 1837; Ofner und pester Wegweiser, 1842; Pester und Ofner Wegweiser, 1847; Wegweiser, 1852; Pester Lloyd-Kalender, 1859; Pester Lloyd-Kalender, 1862; adress-Kalender, 1867; adressen-Kalender, 1871-1872.
