Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Pesti Gábor családi összeköttetései
Pesti Gábor családi összeköttetései 759 mát élvezte. A budai várnagyi és udvarbírói tisztet ekkor egy személyben Fráter György töltötte be,10 11 tehát Mizsér Balázsnak módja lehetett apósa végrendeletének János király teljhatalmú minisztere segítségével érvényt szerezni. Mizsér Mihály és Pesti Gábor kapcsolatát — úgy véljük — a fentiek alapján sikerült valószínűsítenünk. Kétségtelen azonban, hogy Gábor és nővére nem lehettek Mihály gyermekei. Édesanyjuk még él 1538-ban," míg Mihály egy évvel korábban özvegyember. Gábor és Margit valószínűleg Mihály legidősebb - és bizonyára fiú — gyermekétől született unokái. Apjuk már korábban meghalhatott, hiszen az 1538-as levélben Gábor nem tesz róla említést. Bizonyára Budán élt, talán házasság révén szerzett magának házat a Fővárosban, hiszen fia az atyai „lares”-hez tér haza, levele kelte viszont Buda. Hogy hívhatták? 1510. december 6-án saját kezű végrendeletet ír a temesvári születésű nemes Bodó Mihály pesti polgár, borkereskedő, különben a Szapolyai család egykori budai udvarbírája. Amikor a pincéiben elhelyezett borokat osztja fel, a következő sorrendben intézkedik: „domine Ursule miser cum filio suo Francisco” három (hordó) szerémi borés 10 Ft, Dorottya nevű nőrokonának négy hordó szerémi bor és 10 Ft, Bodó Katalinnak 25 Ft és két hordó somogyi bor, Ságváry Dorottya apácának egy hordó somogyi bor és 16 Ft. A négy megadományozottból ketten kétségtelenül rokonai Bodónak, és így fel kell tételeznünk ezt a másik kettőről is. (Egyéb javait is csak rokonainak osztja szét.) Orsolya asszony közel álló személy lehetett, hiszen szerémi borokat kapott, Magyarország akkori legdrágább, legjobb minőségű italát. Neve mellett kisbetűvel van írva a miser, ami azonban a középkori helyesírás alapján bízvást lehet a Miser vezetéknév, és semmiképp a miser, misera, miserum, azaz „szegény” latin melléknév. Ha ez a melléknév lenne itt értve, akkor a latinul jól tudó (Bécsben egyetemre is járt) Bodó egyeztette volna a hozzátartozó főnévvel nemben, számban és esetben, és azt írta volna, hogy „domine Ursule misere”.12 Bizonyos tehát, hogy Mizsér Orsolya és fia Ferencre gondolt. Ez vagy született Mizsér leány vagy egy Mizsér felesége lehetett. A fentiekben láttuk, hogy Mizsér Mihály néhai feleségét Orsolyának nevezték. Nem hisszük, hogy nagyon tévedünk, ha ezek után a két Orsolyát azonosítjuk, és Ferencet Mihály fiának tartjuk. Akkor pedig igen valószínű, hogy ez a Ferenc volt Pesti Gábor apja, és Orsolya - talán született Bodó lány - a nagyanyja. Hátra van még annak vizsgálata, hogy milyen társadalmi réteghez tartozott Pesti Gábor. Gerézdi - egyébként helyesen - nemesi nemzetségből származó pesti patríciusfiúnak tartja. Mi volt azonban a patriciátus jellemzője, valóban igazolható-e ez, mert meg kell jegyeznünk, hogy nem nevezhetünk minden - bár vagyonos családból származó - iskolázott polgárfiút patríciusnak. Ismeretes, hogy ezt a kifejezést középkori városi okleveleink nem ismerik, és — legalábbis látszólag - a német típusú családuralom nem mutatható ki a magyarországi városokban. Más helyen rámutattunk arra, hogy valójában volt nálunk is a többi polgárságtól elkülönülő városi vezető réteg, amelynek tagjai a Krisztus teste céhekben szervezkedtek, és akik közé légió KUBINYI 1964c. 95. p. 11 ILLÉSY 1893. 336. p. 12 MÓL DL 61980. Megjegyezzük, hogy Bodó végrendeletének egy 1511. január 13-i átirata is fennmaradt (MÓL DL 61983.), amelyben a másoló kijavította a misert ~ pauperculéte. Bizonyára nem ismerte fél a Mizsér vezetéknevet, és azt híve, hogy a szegényt akarta Bodó kifejezni, most már nyelvtanilag helyesen, de szinonimáját alkalmazva írta le. Egy szegény asszonynak, épp első helyen, ha rokon is, nem szerémi borokat, hanem készpénzt adott volna. A nehezebben olvasható eredeti végrendelet helyett általában az átiratot használták a kutatók, és mivel ezt adták ki a Hazai Okmánytárban (HO I 402. p), nem is jöhettek rá arra, hogy a „paupercula” Orsolya asszony neve alatt egy Mizsér rejtőzik. - Temesvári Bodó Mihály 1472. október 13-án iratkozott be a bécsi egyetemre. Matrikel II. 136. p.
