Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - Pesti Gábor családi összeköttetései

Pesti Gábor családi összeköttetései 759 mát élvezte. A budai várnagyi és udvarbírói tisztet ekkor egy személyben Fráter György töltötte be,10 11 tehát Mizsér Balázsnak módja lehetett apósa végrendeletének János király teljhatalmú mi­nisztere segítségével érvényt szerezni. Mizsér Mihály és Pesti Gábor kapcsolatát — úgy véljük — a fentiek alapján sikerült valószínűsítenünk. Kétségtelen azonban, hogy Gábor és nővére nem lehettek Mihály gyermekei. Édesanyjuk még él 1538-ban," míg Mihály egy évvel korábban özvegyember. Gábor és Margit valószínűleg Mihály legidősebb - és bizonyára fiú — gyermeké­től született unokái. Apjuk már korábban meghalhatott, hiszen az 1538-as levélben Gábor nem tesz róla említést. Bizonyára Budán élt, talán házasság révén szerzett magának házat a Főváros­ban, hiszen fia az atyai „lares”-hez tér haza, levele kelte viszont Buda. Hogy hívhatták? 1510. december 6-án saját kezű végrendeletet ír a temesvári születésű nemes Bodó Mi­hály pesti polgár, borkereskedő, különben a Szapolyai család egykori budai udvarbírája. Ami­kor a pincéiben elhelyezett borokat osztja fel, a következő sorrendben intézkedik: „domine Ursule miser cum filio suo Francisco” három (hordó) szerémi borés 10 Ft, Dorottya nevű nőro­konának négy hordó szerémi bor és 10 Ft, Bodó Katalinnak 25 Ft és két hordó somogyi bor, Ságváry Dorottya apácának egy hordó somogyi bor és 16 Ft. A négy megadományozottból ket­ten kétségtelenül rokonai Bodónak, és így fel kell tételeznünk ezt a másik kettőről is. (Egyéb ja­vait is csak rokonainak osztja szét.) Orsolya asszony közel álló személy lehetett, hiszen szerémi borokat kapott, Magyarország akkori legdrágább, legjobb minőségű italát. Neve mellett kisbe­tűvel van írva a miser, ami azonban a középkori helyesírás alapján bízvást lehet a Miser veze­téknév, és semmiképp a miser, misera, miserum, azaz „szegény” latin melléknév. Ha ez a melléknév lenne itt értve, akkor a latinul jól tudó (Bécsben egyetemre is járt) Bodó egyeztette volna a hozzátartozó főnévvel nemben, számban és esetben, és azt írta volna, hogy „domine Ursule misere”.12 Bizonyos tehát, hogy Mizsér Orsolya és fia Ferencre gondolt. Ez vagy szüle­tett Mizsér leány vagy egy Mizsér felesége lehetett. A fentiekben láttuk, hogy Mizsér Mihály néhai feleségét Orsolyának nevezték. Nem hisszük, hogy nagyon tévedünk, ha ezek után a két Orsolyát azonosítjuk, és Ferencet Mihály fiának tartjuk. Akkor pedig igen valószínű, hogy ez a Ferenc volt Pesti Gábor apja, és Orsolya - talán született Bodó lány - a nagyanyja. Hátra van még annak vizsgálata, hogy milyen társadalmi réteghez tartozott Pesti Gábor. Gerézdi - egyébként helyesen - nemesi nemzetségből származó pesti patríciusfiúnak tartja. Mi volt azonban a patriciátus jellemzője, valóban igazolható-e ez, mert meg kell jegyeznünk, hogy nem nevezhetünk minden - bár vagyonos családból származó - iskolázott polgárfiút pat­ríciusnak. Ismeretes, hogy ezt a kifejezést középkori városi okleveleink nem ismerik, és — leg­alábbis látszólag - a német típusú családuralom nem mutatható ki a magyarországi városokban. Más helyen rámutattunk arra, hogy valójában volt nálunk is a többi polgárságtól elkülönülő vá­rosi vezető réteg, amelynek tagjai a Krisztus teste céhekben szervezkedtek, és akik közé lég­ió KUBINYI 1964c. 95. p. 11 ILLÉSY 1893. 336. p. 12 MÓL DL 61980. Megjegyezzük, hogy Bodó végrendeletének egy 1511. január 13-i átirata is fennmaradt (MÓL DL 61983.), amelyben a másoló kijavította a misert ~ pauperculéte. Bizonyára nem ismerte fél a Mizsér vezeték­nevet, és azt híve, hogy a szegényt akarta Bodó kifejezni, most már nyelvtanilag helyesen, de szinonimáját alkal­mazva írta le. Egy szegény asszonynak, épp első helyen, ha rokon is, nem szerémi borokat, hanem készpénzt adott volna. A nehezebben olvasható eredeti végrendelet helyett általában az átiratot használták a kutatók, és mivel ezt adták ki a Hazai Okmánytárban (HO I 402. p), nem is jöhettek rá arra, hogy a „paupercula” Orsolya asszony neve alatt egy Mizsér rejtőzik. - Temesvári Bodó Mihály 1472. október 13-án iratkozott be a bécsi egyetemre. Matrikel II. 136. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom