Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
478 Társadalmi csoportok a középkori Budán ság megszűnése után az első választott bíró, 1347. február 18-án már az. Kimutathatóan bíró a következő 1347-es bírói évben, valamint 1353-ban, 1354-ben, 1362-ben és 1365-ben, tehát legalább hat alkalommal.172 A királyi pénzügyigazgatásban helyet foglaló vállalkozó típusú budai patriciátushoz tartozott: több ízben volt kamaraispán, aranyvizsgáló stb.173 A birtokszerzésről sem felejtkezett meg: budafelhévízi malmok mellett (Rákos)Palota központtal Pesttől északkeletre egy több faluból álló összefüggő birtoktest kialakítására tett kísérletet.174 Korán említett - és úgy látszik, hamar meghalt - László testvérén kívül egy 1350. évi oklevélben két másik testvérével közösen fordul elő: Stephlinnel és Hermann-nal. A királyné fordult ekkor érdekükben a pápához, azaz idősebb Erzsébet királyné környezetébe tartozott.175 Stephlin, azaz István, a híres Jakab pozsonyi bíró családjába házasodott. Hermann viszont mint szőlőbirtokos fordul elő.176 Loránd testvérei leszármazottairól nem tudunk. Magának a többszörös budai bírónak legalább egy, de lehet, hogy három fia volt. A „filius Lorandi” név ugyanis a későbbi generációkban már világosan családnévként fordul elő (így például 1415-ben),177 ez azonban már Loránd ispán unokái esetében is előfordulhatott. Biztosan fia volt azonban István, aki az 1354/55-ös bírói évben apja bírósága idején tanácstag volt. Ugyancsak esküdt volt apja utolsó, 1365/66-os bírósága alatt, míg 1362/63-ban bíráskodó apját az 1364-es bírói évben ő váltotta fel a bíróságban.178 Lehet, hogy az 1378-as tanácstag, Loránd -fia Miklós is fia volt, ez ellen szól azonban, hogy elég hátul, a kilencedik helyen van a tanácsban, ez pedig - tekintve Loránd fia István korán elkezdődött pályafutását - csak akkor lenne lehetséges, ha apjának esetleg egy későbbi, második házasságából született volna.179 Végül a Palota melletti Hártyán birtokkal kapcsolatban 1380-ban és 1393-ban is előfordul egy előbb Budai, majd Palotai előnévvel nevezett Loránd fia László, aki azonos lehet az 1395/96-os budai tanácstaggal. 1401-ben azonban Loránd fia néhai István fia László budai esküdtet emlegetnek, és így lehetséges, hogy az előbbi László sem fia, hanem az unokája volt a budai Lorándnak.180 172 1330: MonStriglII. 157-158. p. Tanácstagságára Id. a 118. j., ill.,1339-re: CD VI1I/4.370. p. Bíróságára Id. a függeléket. 173 Kamaraispánságára: HORVÁTH-HUSZÁR 1955-56. 24-25. p. Aranyvizsgáló: Zichy II. 124-125. p. 174 Malmok: MÓL DL 3110.; CD VIII/4. 369-372. p. Szőlők: MonStriglII. 157-158. p.; MÓL DL 3554. A Palota környéki birtokokra: 1347, Szabó 1881. 556-558. p.; 1353: már Palotai Lorándnak nevezik, ZsO II/l. 3181. sz.; 1357: Lázárit. 1. [MOL DF 244512.]; 1358: AO VII. 24—26. p.; 1363-65: Komárom megye levéltárának középkori oklevelei. 42^14. p.; 1366: MÓL DL 58974.; 1367: Komárom megye levéltárának középkori oklevelei 14-15., 4L p.; 1380: Komárom megye levéltárának középkori oklevelei 44. p. stb. Vö. SOLYMOSI 1969. 25. p. skk. 175 László: 1330, MonStrig III. 157-158. p.; 1350: BOSSÁNYII. 436. sz. 176 István házassága: Pozsony v. lt. oki. 185. sz. [MOL DF 238805.] (Inventár I. 194. sz.) Jakab bíró családjára: SURÁNYI 1964. 173-186. p. Hermann szőlője, 1343: MÓL DL 3554. 177 MÓL DL 10305. Az oklevélben több helyen Loránd fia László neve fordul elő, de egy helyen kiderül, hogy tulajdonképpen Loránd fia István fia László. 178 1354: ld. fenn, 114. j ; 1364: Id a függeléket.; 1365: Zichy III. 289. p. Talán az ő szőlőjét említik 1389-ben? MÓL DL 64106. (Vagy talán ekkor már családnév, és fiát vagy unokáját jelöli.) 179 MÓL DL 6273. 180 13 80: Komárom megye levéltárának középkori oklevelei 44. p.; 1393: ZsO 1.2967. sz.; 1395: ZsOI. 4266. sz. Bár a szöveg: „nobilibus et prudentibus viris dominis Ladisslao quondam Stephani Lorandi et Nicolao de Agria iurato opidanis Budensibus”, és eszerint csupán Egri Miklós lenne tanácstag, ebben az esetben azonban Egrit - aki szintén előkelő földbirtokos patrícius és épp az oklevél szerint nemes volt - kellett volna első helyen említeni. Az oklevél mindkettőnek megadja a tanácstagoknak járó dominus, valamint a prudens címet is, úgyhogy a „iurato” egyes számú esetet elírásnak kell tartanunk, az írnok tévesen írta „iuratis” helyett.
