Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)
Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében 771 Wann. Nyilvánvaló, hogy a volt iskolamester, a bécsi egyetem egykori magistère, aki azonban később sohasem használta Budán egykori egyetemi fokozatát, pályát módosított: ősei példáját követte, polgári üzletember vált belőle. Bizonyára jó házasságot kötött, bár egyelőre sajnos nem ismerjük a feleségét. A társadalmi megbecsülés a középkori városokban, így Budán is, a vagyon és részben ebből következve, a leszármazás függvénye volt. Mivel a leszármazással járó tekintély házassággal is megszerezhető volt, hiszen a városban a leányok a fiúkkal egyenlő mértékben örökölhettek, Wann tekintélyét minden kétség nélkül házassága biztosította. Ez mondható el különben pártfogójáról, Münzerről is, aki a baseli eredetű Münich Henrik budai polgár leányát elvéve jutott be a fővárosi vezető rétegbe. Münich maga Siebenlinder János budai bíró leányát vette feleségül. Megjegyzem, hogy a Münzerek tekintélye és vagyona ugyancsak leányágon öröklődött: Münzer leánya a nürnbergi Haller Ruprechthoz ment férjhez, aki maga is budai tanácstag és bíró lett.49 Wann Konrád viszonylag rövid idő alatt lett tagja a magyar főváros vezető rétegének. A néhai Gündelwein Konrád budai bíró öröksége felett folytatott perben 1462. szeptember 1-jén egy nyolctagú „fogott bíróság” (választott bíróság) ítélkezett. Tagjai voltak Dénes deák, Wann Konrád, Üveggyártó Máté és Patikárus János városi tanácstagok, Reichel Egyed, Fodor Mihály, Üveggyártó Tamás és György deák polgárok.50 A névsor tanulságos. (Székesfehérvári) Dénes deák 1456-ban volt, Üveggyártó Máté 1478-ban lett budai bíró, (Budai) György deák - egykor tanácstag, altámokmester, kamaraispán - ekkor a város leghíresebb ügyvédje volt.51 Wann második helye bizonysága tekintélyének. Ezt különben egy ugyanez év november 30-án írásba foglalt ügy is bizonyítja. Az óbudai káptalan és a Nyulak szigeti apácák ugyanis beperelték a várost, hogy a hajómalmok akadályozzák a dunai hajózást. (A révvám az egyházi testületek kezében volt.) Erről az ügyről mind a király, mind pedig a nádor, illetve az országbíró, azaz valamennyi nagybíró kiállított saját nevében szó szerint azonos, ugyanazon személy által írt oklevelet. (Az egyházak biztosra akartak menni.) A Kúriában megjelent Érmén (Örmény) István bíró és a teljes tizenkét tagú tanács. A harmadik helyen „Korlathko polgár”, a hatodikon „Koncz polgár” esküdtek szerepelnek.52 A „polgár” jelző itt nem vezetéknév: rajtuk kívül még két „polgár” és egy „pyrger” fordul elő a tizenkét tanácstag között. A „polgár”, ill németül „Bürger” (itt: pyrger) csak tágabb értelemben jelentett városi polgárjoggal rendelkező személyt, szőkébb értelemben a városi vezető réteghez tartozást fejezte ki.53 A királyi kúria jegyzője nyilván nem ismerte öt tanácstag vezetéknevét, csak keresztnevüket, így a „polgár” („pyrger”) jelzővel látta el azokat. A Korlát név a Konrád egykori magyaros formája, a Konci („Kunz”) a Konrád német beceneve. Mivel tudjuk az előző oklevélből, hogy 1462-ben Wann tagja volt a tanácsnak, kettejük közül az egyik biztosan ő volt. Még ha a valószínűbb „Koncz polgar”-ral azonosítjuk is, akkor is viszonylag elöl, a hatodik helyen áll a tanácstagok rangsorában. Wann Konrád a kereskedelem és a várospolitika mellett nem szakított teljesen az értelmiségi tevékenységgel sem. A bécsi egyetem rajnai nemzetének anyakönyvébe valaki 1442-höz bejegyezte: „Conradus Wann de Kemnat, magister arcium et scriba Budensis 1467, fuit fráter 49 KUBINY] 1966. 242., 246. p. 50 MÓL DL 15785-15787. 51 RADY 1985. 173-174. György deákra: KUBINYI 1973. 71. p. 52 MÓL DL 15785-15787. 53 KUBINYI 1966. 238-240. p.
