Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
608 Társadalmi csoportok a középkori Budán A budai iskolák színvonalát mutatja, hogy 1469 előtt a tekintélyes középbirtokos Kállay család egy tagja is itt tanult.69 Valószínűleg a Boldogasszony-templom iskolája lehetett ez, amelyet Mátyás uralkodása utolsó évtizedében Lavai Rorbeck Pongrác, a szabad művészetek mestere és professzora igazgatott. Egy bécsi professzorral folytatott levelezéséből megtudjuk, hogy az az osztrák fővárosban uralkodó pestis idején egyik kedves tanítványát hozzá küldte Budára, továbbtanulás végett.70 Az iskola színvonalára ez kitűnően rámutat. A Jagelló-korban változatlanul kiváló pedagógusok működtek ebben az iskolában. így 1512-ben Tobriacher Ulrik, külföldi humanisták vendéglátója, maga is igen müveit humanista.71 Utóda lehetett Bartholomeus Francfordinus Pannonus is, aki az általa irt két latin nyelvű vígjátékot talán épp iskolásaival adatta elő farsangi kakasviadal alkalmával Budán. Francfordinus vagy Frankfurter, az egyetlen budai polgár származású iskolamester, humanista műveltségét a krakkói és bécsi egyetemeken szerezte, később a reformáció híve lett.72 A húszas években a budai iskolában tanítottak a reformációt hirdető nagy képzettségű humanisták: Grynaeus Simon és a windsheimi Oertel Vid. Valószínűleg ők is a Boldogasszony-templom iskolájában működtek, nem pedig a kápolnáéban. Cordatusszal, a német plébánia hitszónokával való kapcsolatuk erre mutat.73 Az 1510-es években a pesti iskola élén is nagy képzettségű pedagógus állott: a Szathmáry kancellár köré csoportosuló humanista kör egyik tagja, Gönci Melczer András.74 Egyetemet járt személyek, magas színvonalú helyi iskolákban, valamint a gyakorlatban jogi képzettséget nyújtó királyi kancellária és kúria, továbbá az óbudai káptalan és - Magyi példájára gondolva75 - a városok kancelláriái mellett nevelkedett deákok, tekintélyes értelmiségi réteget alakítottak ki. Egy részük egyházi pályán helyezkedett el. Kérdéses azonban, hogy még e korszakban is mennyire jogosult az egyházi és világi értelmiség megkülönböztetése egymástól. Mezey az „ars notaria” alapján megkülönböztette ugyan az egyházi és világi pályára induló személyeket,76 a valóságban azonban a kérdés nem ilyen egyszerű. Még a 16. században is vannak litteratusok, akik „essent clerici [...] et [...] gaudirent privilegio ecclesiastico”77 - ugyanakkor az egyházi javadalmakat élvező személyek közül sokan egyáltalán nem készültek papi pályára. Különösen jó példa erre az óbudai káptalan, amelyet mintegy a királyi kancellária és kúria jegyzői fizetéskiegészítő vagy nyugdíjfolyósító intézményének tartottak.78 Ahogy 1485-ben Karai László volt királyi alkancellár, óbudai prépost írta: „certi Canonici mei qui in Cancellaria steterunt.”79 Hásságyi István kúriai jegyző, a későbbi országbírói ítélőmester is volt egy időben óbudai kanonok, pedig ő később világi személy lett.80 Véleményünk szerint az egyházi középréteg, műveltsége, esetlegesen betöltött világi funkciója alapján, az értelmiséghez, javadalma alapján (még a fel nem szentelt javadalmas is) viszont az egyházi rendhez tartozott, azaz alkalom szerint képviselte egyik vagy másik rendje érdekeit. Olyan javadalmát tényleg 69 SCHÖNHERR 1890. 15-18. p. 70 ÁBEL 1881. 42., 89. p. 79. j.; BÉKEF1 1910. 501-502. p. 71 ÁBEL 1881. 43. p. 72 Hammann 1965a. 228-236. p.; KARDOS 1960.1. 517-549. p. 73 HAMMANN 1965a. 36^42. p.; Grynaeus tudományos jelentőségére nézve ld, pl. WELTI 1963. 232-242. p. 74 Ld. pl. Horváth 1944. 195. p. 75 Bónis 1967. 76 MEZEY 1968. különösen 36. p. 77 Észt. pr. It. Prot. sedis Strig. 37-38. p. (MÓL Ft. 584. d.) 78 Kubinyi-Fügedi i. m. [Kubinyi-FÜGEDI 1967-68.] 79 KNAUZ 1866-69.1. 608-609. p. 80 Hásságyit 1464-ben nevezték ki óbudai kanonoknak: Észt. kpt. m. lt. Lad. 49. fasc. 3. nr. 4. [MOL DF 237918.]
