Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
534 Társadalmi csoportok a középkori Budán Nem volt rászorulva a pénzre: a vételár megfizetésére két évet engedélyez részletekben. Az oklevél azért fontos, mert Debreczeni saját nevében adta ki. Az intitulatióban magát „Ego Jacobus Debreczeny de Buda”-nak nevezi, és saját kezűleg Jacobus de Debreczennek írja alá magát. Bár egy 1511-ben Bártfának irt német nyelvű levelében Dobriczemek írta alá magát, az 1520-as latin oklevél alapján magyarnak kell tartanunk. Mint kereskedőt, őt is, akár felesége dédnagybátyját, Forster Györgyöt, a lengyel útvonalon fekvő Kassa és Bártfa érdekelte. 1511-től találkozunk vele. 1517-ben Stenczel meghatalmazottaként jár el Kassán, míg egy 1527-es oklevélből arról értesülünk, hogy Stenczel — aki budavári tanácstag - az ő házában lakik. Úgy látszik, nemcsak rokonságot tartottak egymással feleségeik révén, hanem üzleti kapcsolatban is állottak. O is hitelez 1525-ben a királyi kincstárnak, és már említettük, hogy egy ugyanebből az évből származó adat szerint Gailsam Mihállyal is kötött közös üzleteket.118 Stenczelnek (Stanczel, Stanczler) felesége, Forster György budai bíró unokahúga, mint láttuk, három gyermeket szült. Családja, úgy látszik, bártfai eredetű volt. Itt az 1470-80-as években a bírói tisztet töltötte be a gazdag hegyaljai szőlőbirtokos Stenczel György. Az ugyancsak bártfai Stenczel Ágoston testvére, Erzsébet viszont Kassa egyik leggazdagabb patríciusához, Szathmáry Ferenchez ment hozzá. Ismeretes, hogy ennek unokaöccse, Szathmáry György püspök, később esztergomi érsek, kancellár lett. Stenczel Mihály tehát beletartozott a mindenható kancellár rokonságába, amit egy 1516. évi oklevél is igazol: felesége nevelt egy Szathmáry unokahúgot. A Szathmáry rokonság révén a Thurzókkal is kapcsolatba került. Vagyona, összeköttetései révén a főváros belső életében is szava volt. 1518-ban és 1527-ben budai tanácstag 1524-ben a Krisztus teste céh egyik vezetője. Egy nővéréről tudunk, aki Gyerer Purkhard kassai polgárhoz ment hozzá. Unokaöccse, az ifjabbik Purkhard az ő budai szállásán, Debreczeny házában halt meg 1527-ben. 1534-ben igényt emelt néhai testvére és sógora kassai vagyonára. Ekkor betegén Pozsonyban él. O is elmenekült tehát 1529-ben Budáról János király elől. Különben már korábban sem specializálta magát teljesen a felvidéki kereskedelemre, Bécsben is megfordult. Haláláról, gyermekei életpályájáról nincs adatunk."9 Említettük, hogy a harmadik végrendeleti végrehajtója Eberspergernének, Rayd Hanns szintén budai polgár volt. Végrendeleti közreműködése alapján feltételezhetjük, hogy ő is a Forster rokonsághoz tartozott. Patrícius: 1524-ben Stenczellel közösen a Krisztus teste céh elöljárója. 1527-ben Stenczelnek tanúskodik unokaöccse végrendeleténél. A Fuggereknek 1527-ben 50 Ft-tal tartozott.120 118 1520: MOL DL 23491. 1511-ben azonban - egy német nyelvű! - levélben Dobriczemek írja magát alá. Bártfa v. lt. oki. 4212. sz. [MOL DF 217114.] Lehet, hogy Debreczeni nem közvetlenül Debrecenből jött Budára, hanem Kassáról Itt ugyanis 1494-ben — a Szathmáry-rokonsággal kapcsolatban - említik Döbriczer Jánost. IVÁNYI 1910. I. 3138. sz. Jakabra ld. pl. 1517: Kassav. It. Prot. Inhibit. 337a. [MOL DF 271723.] és Kerekes 1913. 51. p.; Kassa v. lt. oki. 971. sz. [MÓL DF 270993.]; Bártfa v. lt. oki. 4708. sz. [MÓL DF 217632.]; 1518: KUBINYI 1963-64. 121. p.; 1525. Kubinyi 1959a. 108. p ; MÓL DL 104441.; 1527: Kassa v. lt. oki. 1180. sz. Ez az utolsó adat róla. 119 Stenczel György: IVÁNYI 1910. I. 1806., 1809., 2113., 2150-51., 2164., 2211., 2252., 2263., 2296., 2379-80., 2877. sz. Ágoston: Uo. 2935. sz. A Szathmáryakra: TÓTH-SZABÓ 1906. 9-25. p.; FÜGEDI 1956. 195-198. p. Mihályra: QuGSt Wien II/4. 5929. sz.; 1512: Pozsony v. lt. Prot: Test. 366-367. p. (A királyi sáfárnak adott kölcsönt.) 1516: Pozsony v. lt. oki. 5353. sz. [MÓL DF 243397.]; 1518: MÓL DL 23032.; 1524: Nürnberg v. lt. Urkunden 3889. sz. (Mályusz reg. 1603. sz.); 1526: Bártfa v. lt. oki. 5507. sz. [MÓL DF218441.]; 1527: Kassav. lt. oki. 1180. sz.; 1534: Uo. 1586. sz. 120 Ld. az élőző jegyzetet és Strieder 1905. 109. p.
