Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
498 Társadalmi csoportok a középkori Budán megmutatkozik a kezdettől fogva meglevő Bécs. Sőt itt meg kell jegyeznünk, hogy Siebenlinder második mostohaleánya, Edelparz Lucia szintén egy budai polgárhoz ment hozzá, egy sajnos máshonnan ismeretlen Erhard Reinleinhez.324 Pedig nyilván tekintélyes kereskedő lehetett, amihez felesége mostohaapja és sógorai, Münich, illetve la bécsi Haiden befolyása feltétlenül hozzásegített. Más családi kapcsolatok a 15. században Már ezek az adatok is mutatják, hogy a budai német patriciátus családi kapcsolatai révén elég messzi területtel érintkezett. Nyilvánvalóan adatainkat szaporítani lehetne, ha több maradt volna fenn. Sajnos azonban viszonylag kevés vezető patríciuscsalád származáshelyét, rokoni összeköttetéseit ismerjük. Csak egy-két példát említünk. A husziták ellen elesett és igen jelentős üzletember Stadler János budai bíróról325 éppúgy nem tudunk semmit ebben a vonatkozásban, mint a dúsgazdag Ellenpeck Jánosról. Ez utóbbi esetében az is furcsa, hogy nem tudjuk tanácstagságát igazolni. Természetesen ez következhet a forrásanyag hiányosságából is, hiszen oly kevés adat maradt fenn, hogy ettől akár még bíró is lehetett. Az is lehet azonban, hogy nem érdekelte a várospolitika. Mint a németek plébániatemplomának gondnoka pedig feltétlenül a posztókereskedő patriciátus egyik prominens képviselője lehetett. Üzleti kapcsolatait Olaszország irányába is feltételezhetjük. Társa lőcsei polgár volt, ami lengyelországi kereskedelem lehetőségét jelenti. Vagyonát mutatja, hogy ő építtette a budavári Háromkirályok kápolnát.326 A harmincadispán Eggenburger Istvánról, az 1441 -es tanács tagjáról neve alapján ausztriai származást tételezhetünk fel,327 bár a század második felében a nürnbergi nagykereskedő Köler Hans az erdélyi Eggenburger Zsigmond leányát vette feleségül, viszont ezáltal budai polgár lett.328 Ha tehát ilyen nehézségeink vannak jelentős szerepet betöltő budai patríciusok családi összeköttetéseinek vizsgálatakor, célszerű valamennyi budai német polgár ismert származáshelyére, rokonságára is kiterjeszteni kutatásainkat, annál is inkább, mert Ellenpeck példája alapján köztük is lehettek valójában patriciusi szintű polgárok. Valószínűleg a legjelentősebb kapcsolatok Buda és a többi magyarországi város német polgárai között jöttek létre. A legfon324 PERGER 1967-70. 104. p. 325 Ld. a függeléket. 1412-ben a király a német lovagrend útján 15 000 Ft-ot utaltat át neki, Regesta Imperii XI/1. 188. sz. A lovagrenddel 1418-ban is pénzüzleti kapcsolatban állott, ekkor különben királynéi sáfár volt, üzleti megbízottja viszont Sax Lajos, budai polgár. Berichte der Generalprokuratoren II. 542. p. 282. sz. 1. és 3. j. (Az adatra Stromer professzor volt szíves felhívni a figyelmemet.) Halálára: Windecke 135. p. Szász Lajos 1420-ban Buda részéről a tárnokszék bírótársa, tehát nyilván tanácstag volt. MÓL DL 43472. [BTOE III/2. 47^19. p ] 326 1402-ben üzlettársával, egy lőcsei kereskedővel együtt engedélyt kapnak a kirátytól, hogy nekik okozott károk miatt génuai kereskedőket tartóztathassanak le. ZsO II/l. 1882. sz. 1406-ban a Nagyboldogasszony-templom gondnoka (vitricusa), uo. 5025. sz. Háza, 1409: uo. II/2. 6740. sz. A Háromkirályok kápolnára: MonVesp III. 85. p.; Lukcsics 1931-38. II. 139. sz.; ZOLNAY 1964. 382. p. Családja osztrák kapcsolatait mutatja, hogy 1427-ben Ellenpeck Mihály Bécsből saját ottani termésű borát vitte Budára, Pozsony v. lt. oki. 3418. sz. [MÓL DF 241496.] (Inventárl. 1021. sz.) 327 Harmincadispán: Pozsony v. lt. oki. 998. sz. [MOL DF 239616.] (Inventár I. 1419. sz.) Tanácstag: Észt. pr. lt. Archívum eccl. vetus. nr. 46. [MÓL DF 249009.] Eggenburg jelentős alsó-ausztriai kereskedőváros: RAUSCH 1971.26-28. p. 328 AMBURGER 1931. 212-213. p.
