Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 529 több ízben budai tanácstag, circumspectus címmel emlegetik, majd valószínűleg 1513-ban a város főbírájának választják. Úgy járt azonban, mint apósa. Bírói évében, 1513. július 13. és augusztus 2. között halt meg. Öt fiút hagyott maga után. A legidősebb, János" és Ruprecht Krakkóban, Péter és Pál Bécsben tanult az egyetemen. Ruprecht is Bécsbe ment Krakkóból, és ott fejezte be tanulmányait. Az ötödik fiúról, Sebestyénről nem sokat tudunk. A család feje János lett. Folytatta apja erdélyi kereskedelmét, majd Szerencsés Imrével, II. Lajos pénzügyi tanácsosával társult. Átvette Szerencsés üzleti vállalkozásainak vezetését, amikor Szerencsés kincstári szolgálata miatt nem tudott vele foglalkozni. Ekkor, 1518-ban vette el Szerencsés nevelt leányát, a nagyszebeni patrícius Hecht Eufrosinát. Haller ettől kezdve Szerencsés fogadott fiaként nemcsak az üzleti életben, hanem a pénzügyi politikában is szerepet játszott. Az 1520-as években — Szerencséssel felváltva-egy ízben királyi alkincstartó, azonkívül királyi aulicus, a visegrádi pénzverde vezetője. Úgy látszik, a rézkereskedelem iránt is érdeklődött, ahonnan atyját és rokonait, a Miihlsteineket a Fuggerek szorították ki. Az 1525-ben a Fuggerek ellen irányított csapás hátterében kétségtelenül ott volt Szerencsés és több nürnbergi kereskedő. Haller, aki Szerencsés és első feleségének 1526-ban bekövetkezett halála után másodszor is megnősült Budán, a fővárosban maradt 1529-ig, majd a török elől menekülve egy ideig Pozsonyban pénzverdéi főnök, végül a bányavárosokban telepedett le. Testvérei közül Ruprecht papi pályára lépett, abban a Szent Zsigmond-káptalanban szerzett kanonoki stallumot, ahol egykor nagybátyja, Münzer János prépost volt. 1519 előtt halt meg, akárcsak öccse, Sebestyén. A család erdélyi kereskedelmi kapcsolataira utal öccseik életpályája. Pál 1530-ban Nagyszebenben halt meg a Fuggerek ügynökeként, míg Péter ugyancsak a szász fővárosban telepedett meg, és ott is nősült. Szász gróf és az erdélyi szászok egyik legjelentősebb kereskedő patríciusa lett. 1569-ben halt meg.99 100 Haller Ruprecht Budára költözése megnyitotta rokonsága számára is az érvényesülés útját a magyar fővárosban. Több mint valószínű, hogy másod-unokatestvére, Jakob Haller és Veronika Mühlstein unokája volt az a Haller János, aki szintén bejutott a budai patriciátusba, és 1494-ben Ruprechttel együtt ült az itteni tanácsban. Rokonai, a Halierek és Mühlsteinek, esetleg bécsi származású anyja atyafiainak támogatásával jutott szerephez a magyar fővárosban. Ruprecht apjának unokatestvére Haller Fábián már az 1470-es években is járt Magyarországon, majd fiát és több unokaöccsét küldte ide kereskedni. Fia, Konrád, tehát Ruprecht és az említett János másod-unokatestvére Pesten telepszik meg, majd 1526 után Kassára költözik, ahol tanácstag lesz. Pesten élt Ruprecht egyik elsőfokú unokatestvérének fia, Bertalan is, aki az itteni patrícius Eiseler családba házasodott be. A Gailsam (Gazon) család és rokonaik Mint láttuk, Munich Henrik és Siebenlinder Orsolya leányai közül hárman Pozsonyban mentek férjhez. Ketten egymás sógornői lettek, Gailsam Albert és Márton feleségei. A két Gailsam közül Albert volt a jelentősebb egyéniség. Hosszú ideig tagja a pozsonyi tanácsnak, az általa vezetett társaság pedig hazai viszonylatban óriási üzleti forgalmat bonyolított le. Négy gyermeke született, akik 1462-ben még mind életben voltak. Feleségét, Orsolyát utoljára 1470-ben említik, maga 99 János krakkói tanulmányaira ld Album II. 98 p 100 Vö. GÜNDISCH 1947.; Goldenberg 1958. 89-115. p. (Ezúton köszönöm Helmut Frhr. Hallernek, hogy Goldenberg tanulmányának német fordítását eljuttatta hozzám.)
