Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 519 apja életében, meghalt.39 Végül társadalmi szempontból sem érdektelen ez a kép. A 15 3-6 gyermekes család közül 9-ben az atya patrícius, 1 fia lett azzá, 2-nek rokonsága az.40 Erre a demográfiai alakulásra feltétlenül hatott a már ismertetett örökösödési jog. De ez a jog egyben gazdasági téren nagy mobilitással járt: házasságkötésekkel hatalmas vagyoni komplexusok jöhettek létre, amelyek elhalálozás esetén épp oly hamar szétforgácsolódhattak. A budai ingatlanbirtoklásnál kétségtelenül megfigyelhető állandótlanság részben innen származott. Egy példa: a budai patikusok során (azaz a Főtér egyik részén) állott 1475-ben Nagy Fülöp háza. Szomszédjai egy Lénárt nevű borbély és Dyettimar Henrik voltak. 1495-ben a háztulajdonos Nagy Fülöp özvegye és annak második férje, Iváncsy Sebestyén deák. A szomszédok kicserélődtek, délről Bajoni Lőrinc, északról Angelt István. 1500-ban még Iváncsyé a ház, de már új felesége van (sem Nagynak, sem Iváncsynak nem volt gyereke), szomszédai öt év óta megint mások: délről Szabó Pál és Kis Mihály, északról Ebenhauser Lőrinc.41 Az ingatlanok gyors cserélődése, úgy látszik, általános magyarországi városi jelenség, hiszen Kováts Ferenc ezt Pozsonynál is kimutatta.42 Nem állíthatjuk ezért, hogy kizárólag az örökösödési jog okozta ezt a mobilitást. (Bár Iváncsy ezáltal szerezte meg a Nagy-féle házat.) Számolnunk kell azonban ezzel, és például a pozsonyi városi ingatlanok felaprózódásánál is számba kellene venni.43 Forster Wolfgang pozsonyi patrícius ezért hagyja meg 1487-es végrendeletében, hogy javait özvegye és fiai osztatlanul őrizzék meg, és ha fiai megnősülnének, akkor is közös maradjon a konyha és az asztal.44 A vagyon- (és asztal)közösség fenntartása fiúgyermekek esetében még elképzelhető volt, de a leánygyermekek, ha férjhez mentek, bizony általában elköltöztek a házból, és akkor természetesen örökölt vagyonrészüket is magukkal vitték. Az örökösödési jog hozzájámlt tehát ahhoz, hogy az egyes városi polgárcsaládok birtokában levő ingó és ingatlanvagyon egy váratlan haláleset következményeképp hirtelen részekre szakadt, és esetleg ugyanakkor házasság útján egy másik család vagyonával egyesülve azt megkétszerezte. Kétségtelen, hogy ez a városi vezető réteg vagyoni stabilitását és ezáltal az egyes családok társadalmi helyzetét veszélyeztette. Persze nem kell féltenünk a középkori gazdag polgárságot. A gyermekek a szülök engedélye nélkül nem mehettek férjhez, nem házasodhat39 Ld. az előző jegyzetet. 40 Maingos, Junker-Edlasperger, Hintenaus, Balistipar, Pap, Arnolth, Apotecarius, Szegedi Bodó, Farkas, Haller, Sárhajú, Pemfflinger. 41 Észt. kpt. m. It. Lad. 67. fasc. 7. nr. 3.; Lad. 71. fasc. 1. nr. 13—14.; Lad. 71. fase. 1. nr. 17-19. [MOL DF 238272. 238299-238300., 238303-23805.] Nagy Fülöpöt 1475-ben providusnak címezték. 1478-ban kincstári szolgálatban áll: Sopron adóját veszi át (HÁZI 1921—43.1/5. 375. p.). Felesége, a későbbi Iváncsyné az 1495-ös adatszerint Pathóchy Orsolya, Pathóchy János deák testvére volt. (Ez is polgár!) Iváncsy mind 1495-ben, mind 1500-ban a városi tanácstól circumspectusnak van nevezve, felesége 1500-ban Kötélgyártó György özvegye, Erzsébet. Iváncsy egy 1509. évi oklevélben nemesként fordul elő: MÓL DL 21905. Iváncsy talán azlvánczy nevű középnemes családból származott, amely Vas és Zala megyékben volt birtokos. CSÁNKI 1890-1913. II. 828. p., IV. 156. p. A Pathóchyakból Bertalan királyi sáfár 1471-ben (MÓL DL 17328), majd Szörényi bán (BALOGH 1966. 694. p.)-ilyen nevű család birtokos volt Arad, Bácsés Vas megyékben: CSÁNKI 1890-1913.1.786. p , II. 178., 843. p. Kötélgyártó az udvar számára is dolgozott: Balogh 1966. 594. p. Balogh kifelejtette azonban az 1494. február 18-i adatot: ENGEL 1797-98.1. 86. p. Iváncsy lehet az a Sebestyén deák, akinek, ill. özvegyének 1505-ben 284, 1510 körül 170 köböl bora termett, és aki a budai piactéren a Zsemlyeszék mellett lakott (Budai bortizedjegyzék 1550., Budai bortizedjegyzék 1510.; Káplánkö és Kégler szh ). 42 Kováts 1918-19.1. 64. P 43 Uo. II. 19-20. p. Ld. alább Ballistipar házfelosztását 44 Ld. alább A Forsterek és rokonaik c. alfejezetet. A tárnoki jog CXXX. caputja (KOVACHICH 1803. 225-226. p.) szerint: ha a testvérek birtokosztály után „in pane segregati fuerint”, nem örökölhetnek egymástól.
