Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 509 cióharcok kíséretében - átalakul. Úgy látszik, hogy ebben az időben a patriciátus és a tanácsbeliség nem fedi egymást, bár az előbbiek élvezik a túlsúlyt a tanácsban, a kisebbségben levő középpolgári elemeket és a magyar vezető réteget nem akarják hozzászámítani. Ebben az időben mutatható ki a Krisztus teste céhnek mint a német patriciátus szervezetének nagy szerepe, nem véletlen, hogy e testület ellen irányul a magyar patriciátus támadása.395 Az 1439-es kompromisszum tulajdonképpen a városi uralkodó osztály bázisának kiszélesítését jelenti: a német patriciátus rovására megváltozik a tanácsban képviselt csoportok egymás közti aránya, és a többi csoport is részesül a patriciátushoz tartozás előnyeiben. A vezető réteg és a tanácsbeliség újra szinonim fogalmak, viszont a patriciátus kibővül, és egysége megtörik.396 FÜGGELÉK A budai bírák 1346-1468 A budai bírák névsorát a bíróválasztás jogának helyreállításától kezdve adjuk meg. Az 1469/70-es bírói évtől kezdve lásd a névsort: KUBINYI 1966. 285-286. p. Megjegyezzük, hogy a bírák hivatali éve Szent György napján kezdődött (április 24.), és a következő év Szent Györgyéig tartott. Bírónként általában csak egy adatot adunk meg, amely azonban lehet, hogy a következő év első négy hónapjából származik. A megadott éven tehát annak április 24-én kezdődő és a következő év április 24-ig terjedő szakaszát értjük. Néhány évnél több bíróra is maradt adat. A jelek szerint azonban az oklevél keltezésében van hiba. Ilyen esetben az első helyen annak nevét adjuk meg, aki nézetünk szerint valójában annak az évnek bírája volt (pl. egynél több adat maradt rá), de természetesen feltüntetjük a többi nevet is. Egyedül 1403-ban volt biztosan két bíró. Rauczan Pétert az év vége felé helyezték vissza a bíróságba. Elődjének nevét viszont biztosan nem ismerjük. Megjegyezzük még, hogy 1346. szeptember 21-én még az utolsó rektor, Henc fia János fia Miklós mester volt hivatalban (Dl. 3858), Loránd bíróságára az első adat - amelyet alább idézünk - csak 1347. február 18-ról maradt fenn. Azokat az éveket, amelyekből nem maradt adat bíróra, kihagyjuk. 1346: Loránd. MonStrig III. 619. p. 1347: Loránd. MÓL DL 3926. 1350: Kundin ispán fia Mihály. AO V. 407. p. 1351: Kundin ispán fia Mihály. MÓL DL 87265. 1353: Loránd ispán. AO VI. 81. p. 1354: Loránd. AO VI. 269. p. 395 KUBINYI 1964. 152. p. 396 Munkám nyomdába adása után jelent meg két tanulmányom, amelyekben e dolgozatbantaláiható több kérdést részletesebben fejtek ki: pl. a városalapításban részt vevő patriciátus kérdését. Ld. KUBINYI 1972b. 1-111. p.; Kubinyi 1972a. 193-220. p. Ugyancsak nem tudtam már felhasználni e tanulmánykötet többi, témám számára fontos analógiákat nyújtó dolgozatát.