Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
500 Társadalmi csoportok a középkori Budán tak Münzeren kívül a tanácstagságot betöltő Melmeisterek341 és Lemmelek342 is. Tanácstagot adott azonban Budának Köln is, Pach Jakab, illetve helyesen Jákob von dem Bach személyében.343 Képviselve voltak még a magyar fővárosban konstanziak is.344 Ezek a kapcsolatok az esetek tekintélyes részében igazolhatóan üzleti összeköttetésekkel párosultak: üzlettársi viszonyt erősített meg egy házasság, vagy egy cég Buda irányában terjeszkedve cégtagját költöztette ide. A nümbergi-bécsi-budai-bányavárosi-lengyelországi útvonalon a frankföldi városoknak a színesfém-monopólium megszerzésére irányuló törekvése ismerhető meg, ami az ilyen üzleti összeköttetésű családoknak a kamaraispánság megszerzésére törekvésében is megmutatkozott.345 Emellett a posztókereskedelem volt ezeknek a külföldi érdekeltségű budai patríciuscsaládoknak másik jelentős üzletága. A bányavárosok szempontjából a külföldi üzletembereknek magukon ezeken a városokon kívül Buda látszott a legalkalmasabb működési területnek, hiszen a magyar király kincstára, illetve tisztviselőinek jóindulata nélkül nehéz lett volna zavartalan üzleti forgalmat lebonyolítani. A fővárosi polgárok viszont a kamaraispáni tisztség betöltésére már szinte hagyományosan gyakorolt’46 befolyásukon kívül épp Buda főváros jellege miatt mindig szoros kapcsolatot tartottak a kincstári szervekkel. A posztókereskedelemmel kapcsolatban a helyzet nem volt egészen azonos. Itt Pozsony földrajzi helyzete, 1402-ben nyert árumegállító joga révén hosszabb ideig versenytársa volt a fővárosnak, ha éppen túl nem szárnyalta.347 348 így azután nem véletlen, hogy ez a város igen szoros összeköttetésben állt Nümberggel és Kölnnel.’48 Fentebb utaltunk ugyan rá, hogy az 1440-es tanácsi rendezés nem hozott lényeges változást a budai német vezető réteg összetételében, csak számarányukat csökkentette a tanácson belül. Bizonyos változásokat azonban megfigyelhetünk. Az 1440-es évek után kb. a hatvanas évek máso341 Bambergi (de babenberga) Melmeister Henrik sírköve: RADOCSAY 1971.478. p. 63. sz. („honorabilis”címe alapján pap lehetett). Konrád tanácstag 1427-ben, MÓL DL 11944. [BTOE 111/2. 124-125. p.] Vö. STROMER 1971b. 360. p. tévesen Henriket polgármesternek nevezve. Ha a budai Melmeisterek - ahogy Stromer írja - valóban a bambergi Melber családból valók, akkor nürnbergi patríciuscsaládokkal házasodtak össze. Stromer 1970. 353. p. 57. j. 342 Stromer 1971b. 360-361. p. Uo. adatok egyéb frank- és svábföldi kereskedőkre is: 355-365. p. Nyilván az ottani polgárok magyarországi kereskedelmi kapcsolataira utal, hogy gazdag schwäbisch-halli polgárok közül több Budán halt meg. Így Peter von Stetten, aki 1405-1410 közt városbíró volt Hallban; vagy Jörg Spiess, aki 1486. szeptember 17-én halt meg Budán. WUNDER 1956. 615. és 603. p., uo. vagyonukra vonatkozó adatok is az adójegyzékek alapján, 343 A kölni v. d. Bach-v. Seckten cég tagja, STROMER 1971b. 360. p. 18. j. 1409-ben Bécsben mint „Jacob vom Pach, burger zu Köln am Rein” fordul elő, QuGSt Wien III/2.2573. sz. Igaz, nyilván egy adósságügy miatt, 1414-ben a kölni tanács úgy nyilatkozik, hogy nincs a városnak Pachhoz köze, Kölni városi lt. Brieftmch 5. föl. 74v. (Az oklevél fotókópiáját Stromer nürnbergi professzornak köszönöm.) 1420-ban már mint budai polgár vesz házat zálogba Pozsonyban, KovÁTS 1914. 31. p. 63. sz. Pach pozsonyi, korábbi (1415) kapcsolatai: uo. 28. p. 42., 47. sz. Mint budai polgár Sopronban: HÁZI 1921^13. 1/2. 226., 243-244. p. Budai tanácstag 1429/30-ban, MÓL DL 12 126. [BTOE II1/2. 147-148. p.]. Egyéb kölni kapcsolatokra ld. pl. LEDERER 1932. 89. p. 30. j.: 1404-ben Gerhart von Tyl budai polgár Possel és Haymbach kölni polgárok adósa. 344 Ez Konrád patikárus volt, 1419, MÓL DL 10817. [BTOE III/2. 31. p ], 34367. 345 Ezt különösen Stromer hangsúlyozta, STROMER 1970. 90-154. p. Itt említjük meg, hogy könyve ezen fejezetét Stromer már korábban önállóan is kiadta: Stromer 1968. 641-662. p., azonban - tekintettel a valamivel módosult könyvére - ezt nem, csak a könyvet idézzük. 346 Ezt már a 13. századi Walter kamaraispántól nyomon tudtuk követni. 347 Kubinyi 1971. 346-349. p. 348 Vö. KOVÁTS 1914. 1-32. p.
