Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
492 Társadalmi csoportok a középkori Budán generációjukban haltak ki, mivel azonban a Tilmannokhoz tartoztak,262 a Tilmann-családfán szereplő őseik hozzászámításával több generációjukkal kell számolnunk. Mielőtt azonban ennek a 15. századi budai német vezető rétegnek a szerepét jobban összefoglalnánk, az előzőekéhez hasonlóan néhány jelentősebb családdal külön foglalkozunk. A Nadlerek A Nadler (Nodier, Nodlar) család, mint több ízben említettük, a Tilmannok oldalága volt (lásd fenn). A családból először Mihály tűnt fel, aki 1384/85-ben, 1385/86-ban, 1392/93-ban és 1395/96-ban mutatható ki esküdtként. Mivel azonban 1384 és 1395 között csak ez a négy tanácslista maradt fenn, igen valószínű, hogy megszakítás nélkül ült legalább tizenkét évig a tanácsban;263 nyilvánvalóan, mint a régi patriciátus tagja, azokhoz hasonlóan, állandó helyet töltött be a tanácsban. Más adatok lényegében csak budavári házára és szőlőjére maradtak fenn. Bizonyára még a századforduló előtt halt meg, mert 1403-ban már Nadler Mihály fia Mihály fordul elő mint Szentfalva felének birtokosa. Mivel Szentfalva Ulving-birtok volt, ez is amellett szól, hogy az Ulvingokkal rokonságban állott.264 A Tilmannfi Miklós fia Jánossal és Siebenlinder Jánossal közös 1407. évi birtoküzletéről már szóltunk.265 A későbbi rá vonatkozó adatok egyrészt budavári házára,266 birtokszerzéseire (a Tilmann-örökség Régenszenttamás),267 pénzüzletekre,268 kamarai tisztviselőségre,269 közte a birodalmi zsidóadó beszedésére270 vagy királyi ékszerek elzálogosítására vonatkoznak.271 Látszólag tehát nem nagyon különbözött tevékenysége családja és rokonsága 14. századi működésétől, hacsak abban nem, hogy sokkal nagyobb stílűnek, nemzetközibb méretűnek látszik. Épp az utóbbi, továbbá Siebenlinder Jánossal való kapcsolata, aki árukereskedelemmel ténylegesen foglalkozott, és akinek kereskedelmi társaságára is maradt adat, továbbá várospolitikai szereplése a délnémet túlsúly idején megengedi annak feltételezését, hogy noha adat nem maradt fenn erre vonatkozólag, őt mégis az új típusú, a délnémetekkel üzleti kapcsolatban álló vezető réteghez számítsuk. Várospolitikai szereplését a függelékben közölt bírólista igazolja. Legalább hat ízben volt bíró, 1419/20-ban, 1425/26-tól 1427/28-ig, három évig egyfolytában és 1433/34-1434/35-ben, két évig. Nyilvánvalóan a királyi udvarral való jó és üzleti kapcsolatai mellett a városi patriciátuson belül élvezett befolyása is elősegítette bíróvá választását. Sajnos sem apjának, sem az ő házastársának nevét nem ismerjük. Ha tudnánk, valószínűleg valamelyik nürnbergi összeköttetésű családban találnánk meg. 1430-ban három gyermekét említik: Mihályt, Jánost és Annát.272 Közülük egyedül (III.) Mihályra maradt adat: 1439-ben 262 Ld. fenn, 149-150. j. 263 Ld. fenn, 206. j. Szőlőjére és házára: Zichy IV. 360-361. p.; MÓL DL 39270.; ZsO I. 2719 sz. 264 ZsO II/l. 2613. sz. 265 CD X/4. 595-596. p. 266 MÓL DL 10359. [BTOE111/1. 344. p.], 11562. [BTOEIII/2.92-93. p.], 13788., 13821., 13972., 14074., 14087., 14129. 267 MÓL DL 12320 [BTOEIII/2. 167. p.]„ 12366. [BTOE1II/2. 170-171. p.], 12377. [BTOEIII/2. 168 p ], 12378. [BTOE III/2. 171. p ], 12550. [BTOEIII/2. 207—208. p ], 12580., [BTOE 1II/2. 210. p.] 12779. [BTOE 111/2. 269. p.], 12939. [BTOE III/2. 279. p.] 268 MOL DL 11899. [BTOE. IiI/2. 117. p.] 269 MÓL DL 44156. [BTOE III/2. 289-290. p.] 270 Regesta Imperii Xl/2. 11305. a-b. sz.; HÁZI 1921—43. 1/3. 131-134. p. 271 MÁLYUSZ 1963. 166. p. 272 MÓL DL 12320. [BTOE III/2. 167. p.]
