Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
490 Társadalmi csoportok a középkori Budán nem tettek kivételt. Ezt a nem is mindig budai születésű német távolsági kereskedő és vállalkozó réteg a maga számára sajátította ki. Nadler Mihályt például - a Tilmannoknak az új követélményekhez alkalmazkodó ágából — 16 év alatt legalább hatszor választották bíróvá. Az egyetlen látszólagos kivétel a magyar származású Farkas László bírósága a harmincas években, de őt mint a nürnbergi Kamerer Ulrik unokájának férjét annyira magáéhoz tartozónak érezte ez a német patriciátus, sőt az egész budai polgárság, hogy a magyarok bíróválasztási jogának elismerése alkalmával az első magyar bírót az ő mint „német” bírósága után választották meg. Nem feladatunk a városi belső társadalmi és pártharcokról írni, amelyek végül is az 1439-es népmozgalomhoz és a magyar vezető réteg egyenjogúsításához vezettek. Erről más alkalommal részletesen szóltunk.252 Röviden csak annyiban foglaljuk össze az eseményeket, hogy a királyi tisztviselőkből, tizedbérlőkből, állatkereskedőkből és néhány jövedelmező iparág (pl. ötvösség) képviselőiből álló magyar vezető réteg a délnémet kapcsolatokkal rendelkező, főleg posztókereskedő német patriciátussal szemben összefogott a német középpolgárság felső, patríciusi szintet megközelítő, többször emlegetett rétegével, és megnyergelve a huszita hatást is tartalmazó 1439-es népmozgalmat, kompromisszumot kötött az addig kormányzó réteggel, miután a harmincas években már kimutathatók a váltakozó szerencsével folytatott frakcióharcok. Ezentúl a tanácsot fele részben magyarokból és fele részben németekből kellett választani, a bírót pedig évente felváltva a két nemzetiség közül. A kompromisszumot kötő vezető rétegek hatalmát a választási rendszer biztosította: a tanácsot évente a lelépő tanács által kijelölt száz választópolgár választotta meg. A városi vezető réteg tagjait az 1430-as évektől kezdve a már említett circumspectus címzéssel különböztették meg a polgárság nagy tömegétől.253 A vezető réteg most kibővült. Mint ahogy arra a 15-16. század fordulójának patriciátusával kapcsolatban már rámutattam,254 a németek és magyarok egymással igen ritkán házasodtak. Ellentét azonban viszonylag kevés lehetett köztük, mert a német tanácstagok többsége a Krisztus teste céhben tömörült posztóke147-148. p.]) Ebben az oklevélben egymás után, egybeírva, sorolják fel a budai, pesti és óbudai tanácsokat. A budai tanács: Farkas Miklós, Stubihen András, Hohnauer Márton, Kremer Erhard, Pahi Jakab (Jakob von dem Bach, Id. alább), Günther, Haaz Pál, Mátyás ötvös, János mészáros. Érdi László, Mátyás és György deákok, János szűcs. Az első helyen említett Farkas neve ellenére német, a város ez évi bírája, Hiko Miklós, ld. a függeléket. A két név azonossága: 1427, Ad relationem Nicolai Hykonis Farkas dicti iurati, MOL DL 11924. [BTOEIII/2. 122. p.] A tanácsban három iparost és két deákot találunk, és legalább hárman közülük (Érdi és a két deák) magyarok. Valószínű azonban, hogy az iparosok között is voltak magyarok. 252 KUBINYl 1964. 149-158. p. 253 A középpolgárság providus címe budai tanácsi oklevelekben már korábban feltűnt. Pl. 1411: MÓL DL 9821. BTOE III/l. 300. p.]; 1420: MÓL DL 64201 [BTOEIII/2.44. p.]. Az előkelő polgárok címe eleinte ingadozik. Pl. 1405: discretus vir. MÓL DL 64121. [BTOE III/l. 203-204. p.]; 1411 : a budaiak az óbudai bírótprovidusnak, de egy budai magyar ötvöst idoneus virnek neveznek, MÓL DL 9766 [BTOE III/l. 293—294. p.]. 1415-ben az egyik polgár providus, de Örmény Márton gazdag budai kereskedő már circumspectus, MÓL DL 10359 [BTOE III/l. 344. p.]. 1422-ben megkülönböztetnek egymástól egy providus virt, és egy idoneus virt. ÖNB. Cod. Lat. 3523. 150b. - 1425: városi missilisben előkelő potgárok prudentes virinek vannak nevezve, WStLA HAU 1.2268. sz. - 1427-ben Melmeister Konrád esküdt és Tiernauer Wolfgang honestus virek. MÓL DL 11944. [BTOE III/2. 124-125. p.]. 1429-ben a budaiak a kassai, nagyszombati és székesfehérvári tanácsok tagjait már prudentes et circumspecti virinek nevezik, Kassa város It. Schwartzenbach gy. 165. sz. [MOL DF 270205.; BTOE III/2. 131-132. p.] 1432-ben viszont a budai mintát követő pesti tanács megkülönbözteti a circumspectus virt a providus et honestus virtöI, MÓL DL 61919. [BTOE III/2. 176-177. p.]. A terminológia még ingadozik, csak a közpolgárság providus címe változatlan. 254 Ld. fenn, 241. j.
