Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
486 Társadalmi csoportok a középkori Budán 1335. évi visegrádi királytalálkozó hozott.223 Ezzel kapcsolatban csehországi kereskedők szereztek magyarországi kereskedelmi kiváltságokat, amelyeket 1357-ben már a nürnbergi és prágai kereskedők közösen erősíttetnek meg I. Lajos királlyal.224 De már 1337-ben vámkönnyítéseket ad az esztergomi érsek nürnbergi kereskedőknek.225 Egyre nagyobb számban kapnak külföldi kereskedők magyarországi kereskedelmi kiváltságokat, ami azt mutatja, hogy sikerült Bécset megkerülni.226 1360-ban a nürnbergi tanács előtt egy adóssági ügyben az adósok Budán vásárolt ökrök árából akarják adósságaikat egy nürnberginek megfizetni.227 A nürnbergi Schürstab cég nemrég előkerült kereskedői számadása szerint 1363 és 1383 között igen szoros üzleti kapcsolatot tartottak fenn Budával. Viaszt és ezüstöt vásároltak, és posztót adtak el.228 Szükségképpen sokszor utaztak nürnbergiek a magyar fővárosba.229 A közvetlen kereskedelem mellett igen célravezető módszernek látszott üzleti megbízottak küldése, akik polgárjogot szerezve annak minden kiváltságát élvezhették, és így az anyacéget jobban szolgálhatták. Sőt előfordult, hogy egy kereskedő gyakran váltogatta lakóhelyét, ahol polgárjogot szerzett, mert cége máshová helyezte.230 Buda mellett ebben az időben kezdett Pozsony gazdasági jelentősége növekedni, hiszen közelebb feküdt Bécshez, és így a Magyarországra hozott áruszállítási költségeit csökkenteni lehetett.231 Igen érdekes, hogy a 14. század második felének egyik legtekintélyesebb pozsonyi polgára, aki már nem sorolható a Jakab bíró-féle ispán-polgárokhoz, az a Jans Poll volt, aki Ottó nevű unokatestvérét küldte Budára polgárnak és üzleti megbízottnak. Az üzlet központja tehát nem Buda.232 Poll azonban az egyik legtekintélyesebb bécsi patríciuscsalád sarja volt,233 és így úgy is vehetnénk, hogy tulajdonképpen a budai üzlet a bécsitől függött, s így bizonyos fokig a Greif család budai szereplése ismétlődött meg, ha más üzleti formában is. Ha azonban tudjuk, hogy Jans egyik rokonát Bécsben „de Nürnberg” előnévvel nevezték,234 akkor valószínűnek vehetjük, hogy a bécs-pozsony-budai Poll-cég lényegében szintén nürnbergi érdekeltséget takart. Az 1390-es évek tanácsában azután olyan nevek tűnnek fel, amelyek közvetlen nürnbergi összeköttetésekre utalnak. 1392-ben esküdtként szerepel egy bizonyos Kraft Berchtold, aki sírkövének tanúsága szerint nürnbergi származású volt. Patríciusi rangú családja a Kraftv. Lochaim-Stark-Tracht társaság tagjaiként szinte egész Európával bonyolított le Nürnberg székhellyel üzleteket.235 1 3 9 3-ban egy bizonyos Gralandas nevű budai polgárról hallunk, aki 223 Uo. 345. p. 12. j. Vö. még pl. HÓMAN 1921. 67-68. p.; PLEIDELL 1925. 33^18. p.; Stromer 1970. 90. p. skk.; Stromer 1971b. 356. p. 224 Hirschmann 1967. 16. p. 45-46. sz„ 24. p. 74-75. sz.; Stromer 1970. 93. p. 225 Hirschmann 1967.47. sz. 226 PLEIDELL 1925. 49-51. p.; STROMER 1970. 105-106. p.; KUBINYI 1971. 344-345. p. Említendő még Bamberg 1366-ban kapott kiváltsága is, Bayer. Städtebuch I. 101. p. 227 Az oklevél kiadása: SACHS 1922. 246-247. p. 228 Stromer 1967. 776-780. p. 229 Stromer 1970.100-105. p. 230 Erre Id. pl. uo. passim számos adatot, pl. 121. p. 107. j. 231 Pozsony felemelkedésére vö. Kubinyi 1971. 347-349. p. és az ott idézett irodalom. 232 Lederer 1932. 144-145. p. 233 Uo. és PERGER 1967-69. 82-86. p. stb. Ld. még a családra S AILLER 1931. 216. p. 234 PERGER 1967-69. 85. p. A Nürnbergből Bécsbe visszavándorolt Poil Nürnbergben a Koler és Stromeir patríciuskereskedő családokkal tartott rokonságot, STROMER 1971b. 359. p. 235 1392: ld. fenn, 206. j. Sírkövére ld. Radocsay 1971.472. p. 30. sz. A Kraft-v. Locheim-Stark-Tracht társaságra: Stromer 1970. 572. p. mutató. Berchtoldra uo. 397. p. és Stromer 1971b. 360. p. 18. j.
