Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)
Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében 773 télyesebb képviselőjének. Ehhez nyilván szükség volt megfelelő családi kapcsolatokra, de - mint már említettük - felesége nevét nem ismerjük. Wann várospolitikai súlyát mutatja, hogy az 1470-es évek közepén Meixner Tamással együtt ők ketten a budai Krisztus-teste céh elöljárói.61 Ez az oltáriszentség tiszteletére alapított vallásos társulat egyben politikai szerepet is betöltött: a legtöbb magyarországi városban ez az egylet adott keretet a német polgárság vezető rétege szervezkedésének. A budai Krisztus-teste céh szoros kapcsolatokat tartott Níimberggel.62 Meixner az 1482-es tanácslistán az ötödik, azaz a német tanácstagok között a közvetlenül Wann utáni hely foglalta el. Konrád úr - ez a megszólítás mint tanácstagnak hivatalból járt neki - tehát karriert futott be a szülőföldjéről oly távoli városban. Ebben bizonyára nem sok része volt annak, hogy tanított a bécsi egyetemen, majd vezette a budai iskolát. (Bár e nélkül nem szerezhette meg azokat a kapcsolatokat, amelyek házasságához, majd üzleti és várospolitikai sikereihez vezettek. Nem zárható ki a Mátyás udvarával való érintkezés sem, hiszen bátyja Passauban a magyar-bajor párt egyik vezetőjének számított, és korábban is ápolta a magyar kapcsolatokat, igaz, nem szerette volna, ha budai unokaöccsei elmagyarosodnak. Paul ösztöndíj-alapítványából Konrád két fiát ismertük meg, valószínű azonban, hogy a harmadik és legidősebb az ifjabb Wann Pál lehetett, akire nagybátyja csak azért nem utalt, mert már akkor befejezte tanulmányait. Budai Wann Pál és János 1478. április 14-én iratkozott be a bécsi egyetemre.63 János még abban az évben, Pál a következőben az egyetem magyar nemzetébe is belépett. Az ifjabb Pálra egyelőre nincs több egyetemi adatom, noha 1496-ban a „nemzetes és nemes tisztelendő Wary (?) Pál, az artes professzora, és a budai nagyobb Boldogasszony-templom plébánosa” címmel fordul elő.64 Ebből nyilvánvaló, hogy apjához hasonlóan ő is lezárta tanulmányait az artes fakultásán, és nagybátyja példáját követve pap lett. A nemességére való utalás 111. Frigyes fenn idézett címeradományozására megy vissza. Ezek szerint a kilencvenes évek közepén ő a legnagyobb budai templom, a németek plébániatemplomának plébánosa. Igaz, a rá vonatkozó oklevelekben Bann, Báni, Wari, Wary formában írják a nevét.65 A „B” érthető, testvére, János is előfordul a bécsi egyetemen „Johannes Ban ex Vuda” formában.66 Az „r” betű esetleg az oklevélkiadás téves olvasatának köszönhető. A budai Boldogasszony-plébánia a városi tanács alá tartozott, az választotta a plébánost, így a német polgárok egyik vezetőjének fia sima utat kapott a gazdag javadalomhoz. Sajnos nem tudjuk, mikor kapta a plébániát, a rá vonatkozó hat oklevél 1496—1497-ből származik. Ezekből kiderül, hogy ő szerezte meg a Szentszéktől a mindenkori plébános számára az archipresbyter cím használatának jogát, amit igyekezett ki is bővíteni: például püspök jelenlétében is oszthat főpapi áldást, kivéve a pápai legátus vagy a megyéspüspök jelenlétében. Emellé megszerezte a Budától délre eső kánai monostor kommendátor-apáti javadalmát is, ezzel kapcsolatban összeütközésbe került a veszprémi püspökkel, ugyanis apátként nem vett részt az egyházmegyei zsinaton.67 Plébániája is a veszprémi egyházmegyébe esett, de exemptióval rendelkezvén, közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott. Az exemptio nem vonatkozott Kánára, így Wann-nak plébánoséi KUBINYI 1966. 286. p. 62 K.UBINYI 1973. 71., 144. p. 63 Matrikel II/l. 163. Az egyetem „magyar nemzetébe" való belépés: Schrauf 1902. 127-128., 129. p. 64 MonVesp IV. 136. 65 Uo. 75-78., 82-83., 136-137. p. 66 Schrauf 1902.253. p. 67 Ld. fenn, a 64. jegyzetet, valamint BEKE 1881.384. p. (1495, a kánai apátság kommendátora.)
