Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)
Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében 767 Mivel az anya mint törvényes örökös lemondott róla fia javára, Paul örökölte, aki már korábban - a zálogüzlet formájában - kielégítette a nagynénjét, illetve annak férjét. Paul 1484. évi ösztöndíj-alapítványában14 ösztöndíjra javasolja Budán élő testvére, Konrád fiait, Jánost és Jeromost.15 16 Igaz, azt a feltételt szabja, hogy Konrád, aki családjával budai házában él, és idegen szokásokat és nyelvet vett fel, utódai csak akkor kaphatják meg az egyetemi ösztöndíjat, ha németül beszélnek.15 1531-ben a bécsi ösztöndíj-alapítvány és Wunsiedel városa levelezésében említik még, hogy Sigmund Wann Paul apjának testvére volt.17 Ez további bizonyíték a wunsiedeli és kemnathi Wann család azonosságáról. Paul és testvére, Konrád valószínűleg 1420-25 táján születhetett Kemnathban. Egész életében, így a tanulmány elején említett straubingi kódexben másolt levelei többségében is „de Kemnat”-nak nevezte magát. (Olykor - például anyjának címezve - a „de Wienna” is előfordul.) 1441 óta tanult a bécsi egyetemen, ahol 1448-ban lett „artium magister”. Ennek alapján négy évig latin nyelvi és logikai előadásokat tartott az artes fakultásán. 1449 óta „cursor biblicus”-ként a teológiai karon is oktatott, ahol Eszter könyvével és Szent Pál rómaiakhoz írt levelével foglalkozott.18 Az 1477-ig folytatott előadásaiból nőtt ki négy prédikációs gyűjteménye, amelyeket a tanulók és a papok számára lemásoltak és nyomtatásban kiadtak. Szokásos volt akkor a szent beszédeket latinul megfogalmazni, és a művelt közönség számára így közrebocsátani, viszont a népnek anyanyelvén adni elő. Wann Bées határán túl nagy hírt szerzett mint gyakorlott és keresett hitszónok. Beszédei nem annyira tudományosságukkal tűnnek ki, mint erkölcsnemesítő célzatukkal.19 Hátrahagyott értekezései között azonban tudományos munkák is fennmaradtak. 1454-ben Pault a bécsi egyetem „rajnai nemzetének” (a Rajna-vidékről és a Frankföldről származó diákok) prokurátorának választották. Bizonyára ezért alapított egy ún. „bursa”-t, ahol a hallgatók ingyen vagy csekély ellenszolgáltatás fejében étkezéshez és szálláshoz juthattak. Ennek a „Bursa Pauli doctoris gentiumnak” vagy „Bursa gentium”-nak, illetve „Haidenburse”nek is nevezett intézménynek alapítása talán már közvetlenül 1455 előtt történt. 1484. január 30-án Wann nagy alapítványt tett bursájának, könyvadománnyal is ellátta: ezek jegyzéke az alapító oklevélben olvasható. Közel 40 kötet, köztük gyűjteményes munkák is szerepelnek a listán, amely jó képet nyújt egy akkori tudós terjedelmesnek számító magánkönyvtáráról.20 Wann sokoldalú tudós volt. Kánonjogot is tanult, így az „artes” mesteri fokozatán kívül megszerezte a jogi doktorátust, majd 1460-ban a teológiait is. Kiváló tanári, papi és hitszónoki 14 Stadtarchiv Wunsiedel. Akt. XXII. 117. Urkunde der Stpiendienstiftung des Paul Wann (1484.) 15 A budai Wann családra Id. még HUBER 1987. 65. p. 16 ZACHER 1928. 15. p.: „In seiner Stipendienstiftung stellt er ausdrücklich die Bedingung, dass die Nachkommen seines Bruders Konrad, der in Budapest (így!) Haus und Familie besass und sich fremden Sitten und Fremder Sprache angeschmiegt hatte, nur in den Stipendiums gelangen sollen, wenn und solange sie deutsch sprechen. Sein vaterländischer Sinn fürchtete also das Eindringen fremdsprachige Elemente in Wien und Österreich.” Gondolom, ehhez a megjegyzéshez nem kell kommentár... (K. A.) 17 Stadtarchiv Wunsiedel. Akt. XXII. 117. Dr. Paul Wanns Stipendie - Schreiben des Wunsiedeler Rats vom 17. Febr. 1531. Ez az adat azért fontos, mert a Sigmund Wannra vonatkozó oklevelek nem említik testvérét, az idősebb Konradot. 18 A Kemnatról, ill. Bécsröl történt elnevezésekre: HUBER 1987. 74. p. 31. sz. Egyetemi pályája: ASCHBACH 1865-88.1. 570. p skk. 19 ZACHER 1902. 805-820. p ; Zacher 1924. 113. p , ZACHER 1925. 713-721. p.;WERUN 1961.64-70. p. Ld. még Zacher 1928. 20 Schrauf 1892. 28. p. skk. Ineichen-Eder 1977. IV/1.40^14. p.; Huber 1987. 65-66. p.
