Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A Pemfflingerek Bécsben és Budán. Adatok a két főváros polgárságának középkor végi gazdasági és családi összeköttetéseihez
750 Arcok a középkori Budáról A magyar főváros leggazdagabb birtokosai közé tartozott. Első házát meglehetősen korán eladta,70 valószínűleg nem csak azért, mert a kincstartónak lekötelezte magát, hanem mert egy másik háza is volt. Ez a ház - sajnos az utcáról nincs adat — egy érdekes, 1499-ben kelt oklevélben fordul elő. Pemfflinger városi bíró szeptember 28-án az egyik esztergomi társas káptalan prépostjának írja, hogy a következő napon (Szent Mihály napja) sürgősen fizessen ki egy bizonyos összeget, ezért kéri az átvevőt, hogy küldje el neki azt az összeget, amennyiért a prépostnak egy házat censuandum eladott. Ha megkapta a pénzt, megfizeti a házbért.71 Úgy tűnik Pemfflinger szerződést kötött a préposttal, ami csak akkor lépett volna érvénybe, ha a bírónak hirtelen pénzre van szüksége. Pemfflinger valószínűleg ezt a kölcsönt hamarosan visszafizette, mert a Pemfflinger-ház nem fordul elő abban a házösszeírásban, amely alapján az esztergomi káptalannak fizették a járadékot.72 A Pemfflingerek házáról többször is tesznek említést.73 Feltehetőleg állami épületről van szó, mert amikor 1529-ben a Pemfflingerek, mint Habsburg-pártiak elmenekültek Budáról, házukat I. János király az országbírónak adta.74 Emellett Hansnak kiterjedt szőlőskertjei voltak a város területén. Pemfflinger budai háztartásáról 1525-re vonatkozóan fennmaradt egy számla. A család feje ekkor Leonhard Gallinczer, Pemfflinger özvegyének második férje volt. Ezeknek a szőlőknek a méretéről tanúskodik, hogy csupán egy hét alatt, július 17—23. között 403 napszámost fizettek ki! Ebből a számlából megtudjuk tehát, hogy a Pemfflingereknek majorsága is volt.75 A budai Pemfflingerek családi viszonyai nem egészen tisztázottak. Nem ismerjük a két feleség családját. Különös politikai jelentősége volt a második feleségnek, Ursulának, mivel ő volt Anna hercegnő, II. Ulászló király lányának és I. Ferdinánd király feleségének a dajkája.76 Barbara, az első feleség valószínűleg a budai polgárságból számlázott, ő és gyemiekei korán meghaltak. (Pemfflinger valamennyi név szerint említett gyermeke a második házasságból született.) Ursula származását is csak feltételesen tudjuk meghatározni. Úgy gondoljuk, hogy a Schneidpöck családból származott. Hans Schneidpöck, Schönkirchen bárója, magyarországi császári követ Ursula egyik fiát, Stephan Pemfflingert saját naposának nevezte.77 A budai Pemfflinger-ház számlái szerint Christoph, Stephan egyik fivére, Schneidpöck frátere.78 Ezek az adatok bizonyítják, hogy Schneidpöck és a Pemfflinger fiúk szoros rokonságban álltak egymással. Mivel az édesanya és Schneidpöck atyai nagyanyjának származása ismert, elképzelhető, hogy egy Pemfflinger Schneidpöck egyik rokonával kötött házasságot. Feltételezzük, hogy az illető a már említett Sigmund Schneidpöck79 - a későbbi császári 70 Ld. fent 37. j. 71 Észt. kpt. m. lt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 23. [MOL DF 238107.]: „Constat eidem reve rende dominationi vestre de nostro tractatu pro parte census cuisdam domus. quem vestre reverende dominationi ex speciali favore et amicitia vendidi et apropriavi censuandum. " 72 Ilyen a budai adóköteles házakról készült listát Id. uo. Lad. 53. fasc. 3. nr. 42. [MOL DF 238126.] 73 Pl. Jansen 1910. 69. p. Feltételezhetjük azonban, hogy Pemfflingernek több háza is volt Budán. Egy 1525-ből származó oklevél enged erre következtetni. (Az oklevelet alább a 97. jegyzetben idézem) 74 KUJÁNI 1908. 293. p.: „ in domo domini Judicis Curie, id est Pephingerorum (sic!)”. „Judex curiae regiae " volt az országbíró titulusa, aki a nádor után az ország második legfőbb méltóságát viselte. 75 MÓL DL 26346. A számadáskönyv kiértékelését Id.: K.UBINYI 1964d. 371—401. p. 76 FABRITIUS 1875. 7. p. 77 Schneidpöck levele Salamanca-hoz: HHStA. Grosse Correspondenz [Fasz.] 25b. 31. März 1524.; 9. Mai 1524. vö. még HEISS 1974. 165. p. 78 1525. június 25.: „dominus Christophorus quandoreversusestde fratresuo Snapeck...”MOL DL 26346 föl. 14v. 79 Ld. fent, 41. j.
