Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
732 Arcok a középkori Budáról 9. 1494-1495. Kivonatok Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, kincstartó számadásaiból,2'9 a) 1494. február 28. Dombay Imre alkincstartó számadása a kiadásokról. Item a Haller domino Agriensi" pro apparatu diete Leuchouiensis'" ex mandata regio sunt empte pecie integri pemisii219 220 221 222 due, pro florenis 52 et de panno noremberger pecie 4. Queque pecie pro flór. VII. faciunt simul fl. LXXX Item ab eodem Haller empte sunt pecie panni wratislauiensis 20, singule pecie pro flór. 4 et ortone. Quarum distirbutio ulterius sequitur, que faciunt. fl. LXXXV b) 1495. szeptember 29. A kincstartó számadása az 1495. július 19-31. közötti kiadásokról Eodem die ad relationem Bradach223 empte sunt ülne panni de panno italico a Haller decem, singula ulna pro fl 1 et uno ortone pro una chuha,224 joppa, caligis et capucio regie maiestati et manibus sartoris sue malestatis date pro fl. Xllj OSZKK Fol. Lat. Medii Aevi Nr. 411. Kiadva: ENGEL 1798—99. 1. 82. p. és 172. p. 10. 1494. július 23. Buda. II. Ulászló magyar és cseh király „personalis praesentia regia” törvényszéke előtt az esztergomi székeskáptalan képviseletében a következők jelentek meg: Hétházi Pál nagyprépost, Athyai Miklós az esztergomi Szent György társaskáptalan prépostja, Nyitrai István és Zólyomi Fülöp főesperesek, Pozsgai Miklós a Krisztus Teste kápolna rektora. Ok a Buda és Pest szabad királyi városok képviselőivel: Ádám Gergely budai városbíróval és Johann Canzler valamint Johann Haller budai esküdtekkel illetve Fekete Albert pesti városbíróval valamint Megyery Bálint, Kőmíves István és Győri Pál litterátus pesti esküdtekkel egy szerződést kötöttek. Ugyanis az esztergomi székeskáptalan és a két város között vita tört ki, mivel a káptalan az ő kakati225 révvámjánál a két város polgárainak vámmentességét nem akarta elismerni. Megegyeztek most abban, hogy Szent Mihály nap oktávájáig226 a két város polgáraitól nem fognak vámot követel219 Ernuszt Zsigmond kincstartó számadásai szinte teljes egészében fennmaradtak. Ld. Kubinyi 1958a. 45. p. A számadásoknak ez a megmaradt példánya azért keletkezett, mert a magyar országgyűlés sikkasztás gyanúja miatt a [kincstartói] számadások felülvizsgálatával egy bizottságot bízott meg. Mivel a sikkasztás bebizonyosodott, Ernusztot az alkincstartó Dombayval együtt bebörtönözték. Csak akkor engedték szabadon, amikor az elsikkasztott pénzt visszafizette. Ebben a példányban is tettenérhető a sikkasztás. Ld. Kubinyi András: A kincstartói hivatal története és fejlődése Mátyás király haláláig. Bp., 1952. [Kézirat], 220 Erdődi Bakócz Tamás. 221 1494-ben a Jageiló-dinasztia testvérei (Magyarország, Lengyelország királyai és a Litván nagyherceg) Lőcsén kongresszust tartottak. Ld. DlVÉKY 1913. 222 Veronai posztó. Ld. KovÁTS 1902. 99. p. 223 Laurentius Bradách von Lodomércz, a király kamarása, ld. FÓGEL 1913. 61. p. 224 Ma csuha. 225 Duna menti falu, Esztergom mellett. 226 A bíróságok ugyanis néhány nagy ünnep oktáváján (nyolcadnapján) ültek össze.
