Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 727 között a városvezetésben pontosan betartották a paritást, úgy Hans Haller, mint német tanácstag, a két magyar mellett igen befolyásos polgár lehetett, aki a vámvitában érintett is volt. 1494/95-ben tehát két Haller ült a városi tanácsban.198 Ez a János egyik Haller von Hallerstein genealógiában sincs felvezetve, így tehát kérdéses, hogy egyáltalán a nürnbergi patríciuscsaládhoz tartozott-e vagy sem. Helmut Frhr. v. Haller igen hiteltérdemlő feltételezése szerint ez a János a Krainában, Karintiában és Steierországban javadalmazott és kihalt Haller von Hallerstein család alapítója. Ennek a családnak a hagyományában ősatyjuk Clement a nürnbergi Haller család magyar ágához tartozott, és 1500 körül Magyarországról Krainba vándorolt; apját is Jánosnak hívhatták. Mivel a nürnbergi Sixt Haller a 15. század közepén Bécsbe költözött, és ott is nősült meg, de róla és gyermekeiről további információink nincsenek, feltételezhetjük esetleg, hogy János ennek a Sixtnek volt egyik fia. Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy Sixt anyja Mühlstein lány volt, a már említett Ruprecht (II.) nagyapjának sógornője.199 Clementtel is, aki a hagyomány szerint János fia volt, találkozunk Magyarországon. 1526 és 1528 között Kőszeg várának volt kapitánya.200 Foglaljuk össze eredményeinket, így megerősíthetjük Helmut Haller201 megállapításait a dél-német távolsági kereskedőkről, házasságpolitikájukról és kereskedelmi tevékenységük szerepéről. A külföldi kereskedők Magyarországon jelentős szerephez jutottak, mivel az ország rá volt utalva az idegen árukra és tőkére, különösen a dél-németekére és az itáliaiakéra. Másrészt viszont a nürnbergiek és a többi dél-német város számára is sok előnyt jelentett a magyar kereskedelem. Előkelő patríciusok, mint a Halierek elhagyták szülővárosukat, hogy idegen országba települjenek. A késő-középkori „világgazdaság” keretében Magyarország egyre növekvő gazdasági jelentőségét jelzi a Budára települő külföldi kereskedők nagy száma.202 A hazai vagy már beilleszkedett kereskedők ügyesen kihasználták az idegenek különféle csoportjai közti versengést: először a németek és itáliaiak közöttit, később a Fuggerek és a nürnbergiek között fennállót. Szerencsés tevékenysége jó példa erre. Korábbi tanulmányunkkal ellentétben részben helyet adunk Helmut Haller fejtegetésének: Ruprecht (II.) Haller és legtöbb magyarországi rokona még erősen függtek a külföldi tőkétől. Egy-két képviselője a második nemzedéknek már önálló utat járt, így Hans Haller is.201 Bár élt nürnbergi kapcsolataival, mégis az önállósodás szándékát mutatják kapcsolatai Szerencséssel és Várday Pál kincstartóval, a későbbi érsekkel. A János és Ferdinánd király közti küzdelmek korlátozták az ő és a többi budai 198 Nem szabad azt hinnünk, hogy a királyi törvényszék jegyzője az 1494. július 23-ai oklevélben összetévesztette a Ruprecht nevet a Johannái. Ebben világosan így ír: „item prudentes et circumspecti Gregorius Adam iudex ac Iohannes Canczleret alter Iohannes Haller iurati cives Budenses”. Tehát nagyon jól tudta, hogy mindkét városi tanácstagnak ugyanaz a keresztneve. 199 Helmut v. Hallerstein báró kézirata szerint. Die Haller von Hallerstein in lírain, Karten und Steremark (1962, HAG). 200 1526. aug. 13.: Sopron város részéröl választották döntő bíróvá „ die edln vesten Clement Haller, phleger zu Gunss...” (HÁZI 1921-43. 1/7. 203. p.). 1528 ápr. 3.: „. mobiles Clementem Haller castellanum de Kezeg et Balthasar de Barson castellanum castri Chokakeu...”Ld. Egyháztört. eml. 1.373. p. kk. (Güns magyar neve Kőszeg). H. v. Haller báró arra utal, hogy ez a Clement Haller ténylegesen a krainai Haller v. Hallersteinek őse volt, minthogy Bucelinus G., (BUCELINUS 1655-78. IV. 233. p.: Rosenbergerek családfája) a „Clement Halier (sic!) de Gembs’’ adatot hozza. A Bucellinustól nyilvánvalóan hagyományos feljegyzésként átvett és nyakatekertté tett Gembs helységnév alatt csak Günst érthetjük. 201 HALLER 1962. 479. p skk. 202 A réz- és az állatkivitel miatt.
