Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez

A NÜRNBERGI HALLEREK BUDÁN

Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez

A 14. század óta a nürnbergi kereskedőknek növekvő befolyása volt Magyarországon,1 amely országnak nem volt említésre méltó ipara, és így rá volt utalva az idegen árukra, különösen a posztótermékekre, amiért Magyarország cserébe aranyat és rezet kínált.2 A dél-német, köztük mindenek előtt a nürnbergi kereskedők, már a 14. század első fele óta szerepet játszottak az ország kereskedelmi életében,3 mégis a század végéig jelentős konkurenciát jelentettek számukra az itáliaiak.4 Az itáliaiak uralkodó helyzete a 15. század első éveiig tartott. Ekkor Zsigmond király szinte valamennyi itáliait elfogatta, mivel azok vele szemben az ellenkirály nápolyi Lászlót támogatták.5 Ezzel megkezdődött a dél-németek6 nagy korszaka Magyarországon.7 Ebben az időben volt Zsigmond király legbefolyásosabb gazdasági tanácsadója Marcus de Nuremberga,8 aki kidolgozta a király gazdasági reformját is.9 Az ország minden német városában találkozunk dél-német területekről származó kereskedőkkel,10 11 és mivel a magyar polgároknak nem volt említésre méltó tőkéjük, rá voltak utalva a dél-német áruhitelekre és így azok adósaivá váltak." Különösen jól megfigyelhető ez a határváros Pozsony esetében. A város Zsigmondtól árumegállító jogot kapott, ami biztosította befolyását az ország külkereskedelmében.12 Nürnbergi kereskedők is számos pozsonyi kereskedő hitelezőjévé váltak.13 Budát szintén jó kapcsolatok fűzték Ntirnberghez.14 Ezt többek között abból láthatjuk, hogy a városi patríciusok szervezete,

1 Az egykori birodalmi város, Nürnberg keleti kereskedelme kutatásának fontosságára, különös tekintettel a külföldi forrásokra, Helmut Haller von Hallerstein báró. Budai német kereskedők c. tanulmánya (Haller 1962. 467., 479. p.) hívta fel a figyelmet. Az alábbi tanulmánnyal és a Függelékben ez idáig nem közölt regesztákkal kívánunk a nürnbergi és a magyar kereskedelem- és gazdaságtörténethez hozzájárulni. Helmut v. Haller báró számos adatot bocsátott rendelkezésre a báró Haller v. Hallerstein Gründlachi kastélyának családi levéltárából (továbbiakban: HÁG), valamint az általa előkészített családtörténeti kutatásaihoz felhasznált más levéltárak anyagából. Átvállalta továbbá az értekezés német szövegének átdolgozását és a korrektúra átolvasását. A tanulmányban szereplő illusztrációk: 59., 119-120. ábra [Szerk.].

2 KOVÁTS 1902. 88. p.; KOVÁTS 1922. 111. p. kk.; PAUL1NYI 1933. 402. p. skk.; MOLNÁR 1949a. 194. p. skk.

3 PAULINYI 1933. 414. p.; MÜLLER 1909. 627. p.

4 Lederer 1932. 164. p. kk.

5 MÁLYUSZ 1958. 306. p. skk

6 A ma használatos „Felső-Németország” („Oberdeutschland”) [dél-német területek] kifejezés nem egyértelmű. Egy 1958. június 17-én különböző gazdaságtörténészek által Nürnbergben tartott ülésen a következő definíciót fogalmazták meg: „felső-német [dél-német] terület nagyvonalakban az a vidék, amelyet Frankfurt, Nürnberg, Basel, Strassburg határol”. (H. v. Haller báró közlése). [Az eredetileg német nyelven közölt tanulmányban használatos „Felső-Németország” és „felső-német” kifejezéseket a mai nemzetközi szakirodalmi gyakorlatnak megfelelően a „dél-német területek” és „dél-német” kifejezéssel fordítjuk. - A Szerk]

7 H. v. Haller báró közlése szerint a nürnbergi tanács hivatalnok könyve.

8 H. v. Haller báró szerint az illető zsidó származású, amint a még tárgyalandó Szerencsés és Ernuszt is.

9 MÁLYUSZ 1960. 172. p. skk.

10 GÜNDISCH 1944. 44. p. skk.

11 Lederer 1932. 82-126. p.

12 MÁLYUSZ 1927a. 370 p ; Szűcs 1955. 22. p.

13 KOVÁTS 1922. 131-36. p.; LEDERER 1932. 122. p. skk.

14 PAULINYI 1933. 414. p. 42. j.