Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai királyi udvar zenei életéhez a 16. század elején. Tanult zenészek – népi mulattatók
700 Társadalmi csoportok a középkori Budán rasztösszeírását 1453-ból is.44 Itt 423 nevet olvashatunk, közülük csak egy, egy hegedűs muzsikus. Míg 1521-ben a lakosok 1,4%-a, 68 évvel korábban csak 0,2%-a zenész. Más adatok is ugyanezt a számarányát mutatják a muzsikusoknak a század közepén. A Baranya és Valkó megyékben fekvő korógyi, baranyavári és eszéki uradalmak 1469. évi urbáriumában 971 személy neve fordul elő, közülük öt, azaz 0,5% a zenész.45 Ez az arány csak alig valamivel magasabb, mint Kisvárdán 1453-ban. Ebben a három dél-magyarországi uradalomban egy helységre átlag 27,7 adózó személy esett, míg abban az ötben, ahol zenészt írtak össze, az átlag 101,6 személy volt. Igaz, ezek az adatok mutathatnak véletlen egybeesést is, mégis, abszolút számokban is a falusi és városi muzsikusok számának emelkedését kell feltételeznünk. A 15. század első három évtizedéből, 1401—1430-ig 50, 1431—1460-ig 85, 1461-1490-ig, Mátyás halála évéig 103,1491-1520-ig 142 muzsikusra van adatom. (Nem számítva a „művész” számba menő, vagy katonai zenészeket.) Ha az első harminc éves periódust 100-nak tekintem, akkor a másodikban 170, a harmadikban 206, és a negyedikben 284 százalékos az emelkedés.46 Ezekből a statisztikai jellegű adatokból talán a következőkre lehet következtetni. Az énekes-zenész szolgálófalvak felbomlása után még nagyon kevés falusi zenész telepedett meg. A 14. század utolsó évtizedéig ilyenekről gyakorlatilag nem beszélhetünk. (A városokban talán már inkább!) Úgy látszik tehát, hogy a 15. század folyamán fokozatosan telepedtek le, főleg a nagyobb falvakban és mezővárosokban, korábbi vándor énekesek és muzsikusok. A városokban és nagyobb mezővárosokban ez a folyamat talán korábban kezdődött. Minden jel arra mutat, hogy a fejlődés nem egyfonna mértékben ment végbe az országban. Mind a muzsikusok száma, mind pedig az egyes muzsikuskategóriák egymáshoz való aránya más volt a Dunántúlon, mint az ország többi részein. Különösen sok falusi lantost találunk például Győr, Fejér és Veszprém megyékben. A letelepedett vidéki muzsikusok számaránya az összlakossághoz képest is magasabbnak látszik a Dunántúlon, mint másutt.47 A letelepedés is előbb indult meg itt, mint az ország többi részén. Nem lehet véletlen, hogy az 1401 és 1430 között említett muzsikusok 52%-a mégis csak a kisebb területű Dunántúlra való, míg 1491-1520 között a dunántúliak csak 39,1, a többiek már 60,9%-át tették ki a népi muzsikusoknak. (Ugyanakkor 1401—1430-at 100-nak véve a Dunántúlon 207,7, az ország többi részéin 350%-ra emelkedett a zenészek száma.) Ugyancsak a Dunántúlról, annak déli feléről maradt egy nagyon értékes oklevél reánk, amely a királyi udvar és a falvak zenei élete közti kapcsolatokra utal. Egy tizedügyben felsorolják a Somogy megyei Szakácsi „nemesi és nemnemesi közösségének” tagjait.48 5 5 nemes -44 Zichy X. 407—417. p. 45 TÖRÖK 1961.238-242., 360-361. p. Eszéken és Keresztesen egy-egy sípos, Baranyavárott egy dobos, Karancson egy hegedűs és Csapán egy „kintornás” özvegye élt. Kíntorna: „citeraféle hangszer”, BÁRCZI 1941. 164. p. Az említett öt helység Keresztes kivételével jelentős mezőváros volt, de Keresztes sem volt gazdaságilag jelentéktelen hely, mivel vámhelye volt. Csánki 1890-1913. II. 280., 282., 460., 462., 496. p. 46 Sajnos, a 43. jegyzetben említett Túr városa körüli falvak összeírása hiányzik, és így csak feltételezni tudjuk, hogy azokban - tekintve a magas túri zenészarányt, nem nagyon lehetett muzsikus. Az előbbi statisztikai adatok a 38. jegyzetben idézett anyaggyűjtésem alapján állíttattak össze. A katonai zenészekre utoljára: Zolnay 1974. 125-148. p. 47 Fejér megyében pl. 1440-ben (Iszka) Szentgyörgy faluban említenek egy lantost. Érszegi 1971. 221. p. 169. sz. 1453-ban a győrmegyei Kisbaráti faluban 45 jobbágy közül egy lantos, és egy „csengető”: Héderváry I. 279. p. 1515-ben a pannonhalmi apátság 151 Győr és Veszprém megyei jobbágya közül kettő, 1,3%, zenész, az egyik lantos. (A másik hegedűs.) P III. 661-663. p. 48 Uo. III. 593. p. (1505. év.)
